Ki nevet a végén?

Ki nevet a végén?

Reggeli gyomorgörccsel kísért gyors kávé indulás előtt, gyűrött ábrázattal pislogó arc a tükörből, frusztrált zötykölődés a buszon/villamoson, mély sóhajjal kísért belépés az irodába, villámgyors pillantás a gyomorgörcs tárgya(i) felé, enyhe szorongás a nap során, majd pár órányi fellélegzés a munkanap végeztével, és máris csörög az ébresztőóra jelezve, az új nap üdvözletét. Ismerős az érzés? Részvétem! Nem ismerős? Csak így tovább!

Bizony sokan sodródnak bele olyan munkahelyi konfliktusokba, amik megmérgezik a mindennapokat. Szó szerint annyira rohanunk, és annyi megoldandó probléma tornyosul a fejünk felé, hogy normálisan és szisztematikusan vitatkozni sincs időnk. Ezekből a szituációkból elmérgesedett hangulatú beszélgetések születnek, amik megoldatlanul, falat húzva a két fél közé, csak még inkább rontanak a helyzeten, és építik a problémák tornyát. Ez se a feleknek, sem a kollégáknak nem tesz jót. Csökkenti a teljesítményt, rontja a munkahelyi légkört, demoralizálja a munkavégzést, és növeli a hiányzások számát. A helyzet nem javul, és a szervezet súlyos árat fizet amiatt, mert a kollégák közt kommunikációs félresiklás történt.

Az ilyen, és ehhez hasonló helyzeteket hivatott többek közt a mediáció, mint alternatív konfliktuskezelési módszer, orvosolni. Mediátor hiányában a vezetők energiája és ideje csökken, arról nem is beszélve, hogy a szükséges tudás hiányában beavatkozása nagy valószínűséggel végződik káros kimenettel. Ezért fontos, hogy amennyiben a vezető nem tudja a konfliktuskezeléshez szükséges kompetenciáit fejleszteni, bízzon meg felelősséggel egy szakmailag kompetens harmadik felet, aki menedzseli a kialakult problémahelyzeteket.

A mediátor jelenléte segít, hogy mindkét fél „nyertesen” jöjjön ki a helyzetből, és a konfliktus ne elsimuljon, hanem megoldódjon a valós ellentétek feltárásával. Így kivédhetőek a további problémák, tehát preventív szerepe is van. A mediátor a szakmai tudás felhasználásával felszínre tudja hozni az ellentét gyökereit, amik lehetnek kommunikációs stílusbeli különbségek, személyiségekből adódó meg nem értettség, saját önbecsülés sérülésének következtében történő explozív viselkedés, magánéleti problémákból eredő agresszív viselkedés, de a lehetőségek repertoárja határtalan.

A mediátor egyénekre szabott konfliktuskezelési módszert alkalmaz, figyelembe véve a felek személyiségét, és az adott szituációt. Azzal, hogy napvilágra hozz a valós különbségeket és problémákat, segíti a hatékony munkaszervezést, csökkenti a stresszt és a bizonytalanság mértékét és növeli a szervezeti bizalmat. Lássuk be, a mediáció gazdaságosabb, mint a pereskedés, ami a maga diszkréciójával a szervezet imidzsét is óvja.

*A fenti cikk szabadon felhasználható, amennyiben feltüntetésre kerül a következő forrásmegjelölés: www.vistaverde.hu