vistaverde.hu
Vista Verde fekvő logó

Oszd meg kérlek, ha tetszett!

A kiégés (burnout szindróma) a modern kor népbetegségének tartott tünetegyüttes, melyről többnyire a munka kontextusában hallhatunk. Azok a személyek esnek a kiégés által veszélyeztetett kategóriába, akik mindennapjaik során magas distressznek (vagyis negatív stressznek) vannak kitéve. Bár először a munkahelyen fedezték fel a jelenséget, s úgy tartották, hogy ez leginkább a segítő-támogató szakmákban dolgozó embereknél jelenik meg, ma már mégis azt tapasztaljuk, hogy a burnout szindróma hivatástól függetlenül megjelenhet életünk bármely területén, legyen ez munka, párkapcsolat vagy hobbi.

A kiégés leküzdéséhez elengedhetetlen, hogy ismerjük a burnout szindróma jeleit.

Ditsa Kafry, a kaliforniai Berkeley Egyetem munkapszichológia professzora 4000 emberrel folytatott kiégés-vizsgálatokat. A vizsgálat alapján a kiégésnek ez a három tényező a fő okozója: az érzelmi túlterheltség, bizonyos személyiségjegyek, melyek a pályaválasztáshoz vezettek, valamint a kliensközpontú gondolkodásmód. Az érintetteknél hármas tüneteggyüttes jelentkezett: testi, szellemi és érzelmi kimerülés.

A kiégés folyamata tehát a fizikai-mentális-érzelmi kimerülés hármasához vezet, melyet nagyon gyakran az adott személy környezete hamarabb észlel, mint ő maga.

Ha az alábbi tünetek huzamosabb ideig fennállnak nálad, vagy valakinél a környezetedben, akkor nagy valószínűséggel kiégésről beszélhetünk:

  • tehetetlenség érzés
  • csökkent munkakedv
  • csökkent motiváció
  • teljesítménycsökkenés
  • munkahelyi problémák
  • szociális elszigetelődés
  • egészségügyi problémák (pszichoszomatikus betegségek)
  • önértékelési problémák
  • alvásproblémák
  • táplálkozási zavarok

Ezek gyakran az alábbi okozó tényezőkkel párosulnak (a teljesség igénye nélkül):

  • nem megfelelő munkahelyi körülmények
  • elismerés / visszajelzés hiánya
  • társadalmi / anyagi megbecsülés hiánya
  • túl sok felelősség
  • karrierépítés nehézségei
  • túlterheltség
  • pihenés hiánya

A stressz következtében tehát felborul az egyensúlyi állapot, amely különböző fokozatokban nyilvánul meg. A kiégés szakaszai között nincs éles határ, és élethelyzettől, személyiségtől függ, hogy kinél milyen intenzitással jelennek meg:

1. Idealizáció:
A lelkesedéstől hajtott munkatárs csúcsra járatja magát, a bizonyítási kényszer egyre inkább elhatalmasodik. Bár a teljesítmény nő, de ezzel párhuzamosan a fáradság is, így ez nem egy hosszú távon fenntartható állapot.

2. Realizmus:
A munkatárs megismeri saját határait, így képességeihez és lehetőségeihez mérten igyekszik a legjobbat teljesíteni, de már nem hajtja úgy túl magát, ahogy az idealizáció szakaszában. Ha a korábbi szakaszban mutatott teljesítmény válik az értékelés alapjává, akkor jelen szakaszban azt fogja érezni, hogy nem tud megfelelne az elvárásoknak, hiszen akkor nem képes kellőképpen kipihenni magát, odafigyelni az egészségére.

3. Stagnálás vagy kiábrándulás:
A munkatárs elveszíti motivációját, már nem leli örömét a munkájában. Ebben a szakaszban jelenik először meg az elszigetelődés, a szociális kapcsolatokból való kivonódás.

4. Frusztráció:
Ebben a szakaszban a munkatárs ingerlékennyé válik, ami által a korábbi tudatos elszigetelődés már nem választás kérdése lesz, hiszen a környezete egyre kevésbé tudja tolerálni a viselkedését. Ilyenkor az ember stressztűrése minimálisra csökken, s minden visszajelzést kritikaként élnek meg, így nagyon nehéz helyzete van azoknak, akik támogató jelleggel szeretnének rávilágítani a helyzetre.

5. Apátia:
Ilyenkor a kiégés már az élet minden területére hatással van. Gyakran olyan pszichés betegségek alakulnak ki, mint különböző szorongásos zavarok, pánikbetegség vagy depresszió. Az apátia szakaszából legtöbbször csak külső segítséggel lehet kimozdítani az érintett személyt. Ilyen esetben javasoljuk pszichológus szakember bevonását.

Láthatjuk tehát, hogy minél későbbi szakaszban ismerjük fel a kiégést, annál nehezebb visszafordítani, azonban fontos tudnunk, hogy a megfelelő eszközökkel megállítható. A coaching eszköztára erre kiváló példa, hiszen mind a diagnózist, mind a változást aktívan támogatja. A coaching azokra a már jól működő módszerekre támaszkodik, melyek eddig is hatékony stresszlevezető eszközként szolgáltak az ügyfél életében, ezzel támogatva a hosszú távú hatást, és a motivációt. Ezek az eszközök személyiségtől függően lehetnek kreatív tevékenységek, meditáció, a természettel való kapcsolódás, kirándulás, sport, és még rengeteg más stresszlevezető tevékenység.

A coachnak az a feladata, hogy közösen megtalálják az ügyfél megoldását, mely az adott élethelyzetben a leghatékonyabban támogatja a kiégés megállítását és kezelését, s ami segítségével újra meg tudja találni a motivációt és az örömet az életében.

Amennyiben vonzó számodra egy olyan szakma, ahol először saját magad fejlesztésén keresztül tapasztalhatod meg a módszer erejét, majd később másokat támogathatsz életminőségük javításában, akkor a coaching Neked való. Business Coach képzésünk részleteit ide kattintva éred el.

További bejegyzések

MBSR-well-being

A mindfulness maga a tudatos jelenlét. Tudatosan jelen vagyunk abban, ami itt és most történik velünk – a testünkben és a tudatunkban.

A coaching, mint szervezeti kultúra

A coach szemlélet helyének megtalálása a szervezet működésében egyre inkább elengedhetetlennek tűnik a sikeresség fenntartásához és növeléséhez. Emellett korábban arra is rámutattunk,

A coach szemléletű vezetővé válás titka

A coach szemléletű vezetés szemléletmódja egyre nagyobb teret hódít, hiszen remek sikereket elérni vele szinte bármelyik szervezetben. De milyen eszközökben rejlik a