Erikson fejlődési modellje a coachingban 2.

 

Előző cikkünkben áttekintettük az eriksoni pszichoszociális fejlődési modell keretét és az első négy fejlődési szintet. Folytatjuk témánkat, ahol bemutatjuk az utolsó négy fejlődési szintet és a hozzájuk kapcsolódó coach feladatokat, lehetőségeket.

5.     szakasz

életkor: 19 éves korig

krízis: identitás vs szerepkonfúzió

egzisztenciális kérdés: Értékes tagja vagyok a világnak?

nyerhető énerő: hűség

A kamaszkorban a fiatalok elkezdenek foglalkozni azzal, hogy mit gondol róluk a világ, hogyan is illenek ők bele a nagy egészbe. Különböző tevékenységeket és szerepeket próbálnak fel, kísérleteznek azzal, hogy kik is ők valójában. Részben újra is élik a kamaszok ekkor a korábbi szakaszok kríziseit, hiszen sorraveszik magukban, hogy mi volt eddig, kik is ők és mit várnak maguktól. Ez a próbálgatás kezdetben némi szerepkonfúziót okoz, hiszen nehéz a döntés, ám megfelelő támogatással és visszajelzésekkel ki tud alakulni az egyéni, egyedi identitás. Ehhez az identitáshoz a későbbiekben hűségesek lesznek, ha megtalálták a szerepben az önazonosságot.

Coachként a kamaszokkal már sok témában el lehet kezdeni dolgozni, bár fontos, hogy ehhez szükséges a szülő beleegyezése is. Ennél a korosztálynál gyakran megfigyelhető az összezavarodottság és adott esetben a csüggedtség, motivációvesztés is. A sokféle szerepet és a köztük való váltogatást nehéz kezelni számukra, így egy szakemberrel hasznos lehet az erőforrások összegyűjtése önismereti célzattal. Ez adhat nekik erőt és lendületet ebben a változással teli időszakban, hogy megtalálják magukat és a helyüket a csoportban, a társadalomban.  A másik égető kérdés a pályaválasztás. Rengeteg opció közül választhatnak, ez elveszettség érzést okozhat, ami csökkenti a motivációt, az orientációs beszélgetések az erősségek összegyűjtésével és lehetőségek feltárásával sokat segíthetnek.

6.    szakasz

életkor: korai felnőttor, kb. 30 éves korig

krízis: intimitás vs izoláció

egzisztenciális kérdés: tudok szeretni?

nyerhető énerő: szeretet

Ebben a szakaszban, az előzőhez hasonlóan, hatalmas szerepet játszik a társas környezet és az abba való beilleszkedés. A fiatal felnőttek számára fontos az, hogy mások elfogadják őket. A fő kérdés a pártalálás és az elköteleződés, nemcsak a párkapcsolatban, de a barátságok terén is. Ezek az intim, bevonódást igénylő kapcsolatok áldozatokkal és kompromisszumokkal járnak, de stabil identitással képesek ezeket vállalni. Ha azonban nem tudnak kialakulni ezek az intim, szeretetteljes, elkötelezett kapcsolatok, akkor megjelenik az izoláció.

Coachként jól lehet dolgozni ebben a szakaszban a pártalálás kérdéskörével. Itt is hatalmas szerepe van az önismeret tágításának és az elvárások tisztázásának. Az ügyfél számára fontos belső értékek felszínre hozása a stabil baráti társaság kialakításában és megtartásában is segíthetnek, ami az izoláció és magány ellenszere.

A pályakezdés is egy aktuális coaching téma ebben az életkorban. A karriercélok felállítása és a reális karriercélok kitűzése nem mindig egyszerű, így a piaci helyzet és saját képességek feltérképezésében hasznos támpontot tudnak adni a coaching eszközök.

A családtól van elszakadás sem egyszerű a fiatalok számára. Az önálló élet elkezdése és berendezése komoly szorongásokat vethet fel, melyet ma gyűjtőnéven kapunyitási pániknak is nevezünk. A coaching ülések alkalmával itt is sokat segíthet azon erőforrások összegyűjtése, melyekre építeni lehet.

7.    szakasz

életkor: felnőttkor

krízis: generativitás vs stagnálás

egzisztenciális kérdés: Értékessé tudom tenni az életem?

nyerhető énerő: gondoskodás

A felnőttévek fő kérdése az emberek számára, hogy milyen maradandót sikerül alkotniuk, milyen értékkel tudnak hozzájárulni a környezet és a világ számára. A generativitás is tulajdonképpen ezt jelenti, a következő generáció számára értékes dolgok megalkotását. Ez egyeseknek a hivatás megélését, egy társadalmileg értékes munkát vagy éppen a családról való gondoskodást jelenti, bár a gondoskodás minden aspektusban egy fontos elem. Ha azonban ez a felelősségvállalás az emberek esetében csak magukért történik és nem egy nagyobb egészért, akkor az egy énközpontú működést tükröz, aminek stagnálás lesz az eredménye. Az életközepi válság is ehhez kapcsolódik, hiszen újra kel gondolni az életet az értékek és a produktivitás szempontjából.

Az érett felnőttkorban hozzánk is nagyon gyakran fordulnak az életközepi válság problémájával. Sokszor felmerül a kiüresedés, kiégés és ennek kapcsán a pályamódosítás is. Ez annak a jele lehet például, hogy a kliens az adott pályáján már mindent elért, amit szeretett volna, így másra, többre vágyik. Az is előfordul, hogy az adott munkahelyen betelt a pohár, megérett a váltás gondolata, de az alternatíva megtalálása nem mindig egyszerű. Fontossá válhat az, hogy hasznos, másokat segítő és előrevivő munkát végezzen az illető.

A munka-magánélet egyensúly is egy égető kérdés, a coching folyamatban a kliensek erre is kaphatnak kézzelfogható technikákat és segítséget. A prioritások átrendezése is a folyamat része lehet, főleg akkor, ha valakinek most vált aktuálissá a családalapítás igénye.

8.    szakasz

életkor: időskor

krízis: integritás vs kétségbeesés

egzisztenciális kérdés: Megfelelően éltem az életem?

nyerhető énerő: bölcsesség

Időskorban, nyugdíjasként az emberek visszavonulnak a produktivitástól és egy lépéssel hátrébbről tekintenek rá életük egészére. Számba veszik, hogy milyen eredményeket értek el és hogyan élték le az életüket. Ha ezt elégedetten tudják megtenni, ha önazonosak tudtak maradni és ha számukra fontos emberekkel voltak körülvéve, akkor az élet utolsó évtizedeit integritásban, megelégedettséggel lehet leélni. Az élet áttekintéséből bölcsesség nyerhető, ha azonban az áttekintés során elégedetlenség lép fel vagy ha túl nagy félelem kíséri az áttekintést és megakadályozza azt, akkor kétségbeesés fogja végigkísérni az időskort.

Bár kevesebben dolgoznak coachként a nyugdíjas korosztállyal, igenis fontos szerepe lehet a coaching folyamatnak a nyugdíj alatt is. A szakmai életút alatt elért eredmények összegzése erőforrásul szolgálhat az integritás kialakításában, illetve a magánélet rendezése is kiemelten fontos, amihez a külső szakember támaszul tud szolgálni. Az aktivitás és a hasznosság érzésének a megőrzése a testi-lelki egészség megőrzéséhez elengedhetetlen, az örömet okozó tevékenység megtalálása viszont nehézséget okozhat sok év munkában töltött rutin és pörgés után.

Coachként az erkisoni fejlődésmodell ismeretében érdemes biztosítani az ügyfeleket, hogy a felmerülő problémáik teljesen természetesek. A modell ugyanakkor segíthet felismerni azt is, ha egy adott probléma nagyon nem illik bele az aktuális életszakasz sajátosságaiba. Ez gyanakvásra adhat okot, hogy a probléma gyökere valójában egy mélyebb elakadás, mely felveti a kompetenciahatárok kérdését. Ilyen esetben érdemes lehet továbbirányítani a klienst egy pszichológus kollégához.