A coach szemléletű vezetővé válás titka

A coach szemléletű vezetés szemléletmódja egyre nagyobb teret hódít, hiszen remek sikereket elérni vele szinte bármelyik szervezetben. De milyen eszközökben rejlik a coach szemléletű vezetés titka?

A 21. század gyors változásai egyre nagyobb kihívások elé állítják a szervezeteket, vezetőket, beosztottakat. Ahogy korábbi cikkünkben írtuk, a változások kezelésre egy újfajta vezető szemléletmód, a coaching szemléletű vezetés jelentheti az egyik megoldást. De mik is ennek a vezetési működésnek az eszközei?

Ahhoz, hogy megértsük a coach szemléletű vezetés eszközeit, ismerni kell, hányféle képpen lehet coach szemlélettel vezeti. Ehhez egy nagyon egyszerű mátrixot használunk segítségül. Az Y tengely a vezető által beletett tudást mutatja, az X tengely pedig azt az energiát és motivációt, mely a coacholtban szabadul fel a folyamat hatására. Fontos megjegyezni, hogy itt a nem a beosztott általános motivációs és energiaszintjéről beszélünk, hanem arról, aki kifejezetten a folyamatnak köszönhető.

Direktív coaching

Azt a módszert, amikor a vezető sok szaktudást ad át és ezáltal kevés motiváció szabadul fel, direktív „coachingnak” hívják. Az idézőjel leginkább azért van, mert ezt a módszert sokkal inkább mentorálásnak hívjuk, de a klasszikus irányító vezetés is ilyen. Ekkor a vezető a felhalmozott szaktudását osztja meg a beosztottal, a párbeszédnek kevés helye van. Ahogy előző cikkünkben is említettük, nem ördögtől való, bizonyos helyezetekben, például egy junior munkatárs betanítása esetén erre van szükség a coaching többi fajtája előtt.

Laissez- Fair módszer

Amikor a csapat produktívan végzi munkáját, sokszor az a legcélszerűbb, ha a vezető háttérbe vonul és hagyja a kollégákat maguktól dolgozni. Ez a Laissez- Fair módszer, a vezető nem tesz tudást a folyamatban, így értelemszerűen motivációt sem ébreszt a beosztottakban. Az általános energiaszintjük viszont magas, hiszen csak így tud megvalósulni beavatkozás nélkül is a hatékony munka.

Nondirektív coaching

A nondirektív coaching a meghallgatásra, a kérdezésre és az ítélkezésmentességre épül. A vezetők itt azon dolgoznak, hogy bölcsességet, éleslátást és kreativitást vonjanak ki a coacholt emberekből. A cél az, hogy segítsék őket megtanulni megoldani a problémáikat és megbirkózni a kihívást jelentő helyzetekkel saját maguk. Ez a megközelítés rendkívül energizáló lehet a coacholtak számára.

Szituációs coaching

A szituációs coaching jelenti talán – legalábbis ebben a keretrendszerben – a vezetők coach szemléletmód elsajátításának csúcsát. Ebben az esetben a vezető a pillanatnyi igényeknek megfelelően finom egyensúlyt teremt a direktív és a nem direktív stílus között. Ehhez a vezetőknek először sokat kell gyakorolniuk a nem direktív coachingot, amíg az szinte második természetükké nem válik, és csak ezután kezdjék el kiegyensúlyozni ezt az újonnan megerősödött képességet a hasznos direktív coaching időszakokkal.

A coach szemléletű vezető eszközei
Helyzetfelmérés

Először is fontos eldönteni, milyen coachingra van szükség. A szituatív coaching – a direktív és a nondirektív coaching pillanatról pillanatra történő kiegyensúlyozása – nem mindig jelent megoldást. Mindig lesznek olyan helyzetek, amikor az embereknek egyszerűen meg kell mondani, hogy mit kell tenniük. Máskor – ha például fontos karrierdöntésekkel küzd egy kolléga – helyénvaló nondirektív coachingot nyújtani, de semmi többet. Az is lehetséges, hogy az embereknek most nincs szükségük coachingra, de később nagyon is értékelnék, ha meghallgatnák őket. A helyzetfelmérés a kollégákról szól, fontos egyenesen megkérdezni az igényeiket.

GROW modell

A GROW egy igazán népszerű modell. Lényege, hogy a coaching alapú beszélgetéseket az ábrán látható négy lépés mentén kell felépíteni.

Célok

A célállításkor a fókuszban a konkrét beszélgetés várható kimenete kerül, fontos tehát észrevenni, hogy nem a kolléga munkahelyi vagy magánéleti céliat kell feltérképezni. Kulcskérdés lehet például: “Mit akarsz, amikor kilépsz az ajtón, ami most nincs meg?”

Valóság

A valóság áttekintése azért kell, hogy a realitások talajára kerüljön a beszélgetés és az elképzelések. A konstruktivitás és az eredményesség érdekében az alábbi kérdéseket kell feltenni: Ki? Mit? Mikor? Hol? Hogyan? Miben? Fontos, hogy ne maradjon ki semmilyen fontos dolog, ennek észben tartása a vezető feladat.

A felsorolásból a Miért? kimaradt és ez nem véletlen. Ez ugyanis elterelné a fókuszt a tényekről az egyéni motivációkra és okokra, tehát szubjektív megfigyelésekre.

Lehetősége

A lehetőségek keresésénél nincs rossz válasz. A minél több lehetőség felsorolása abban segít, hogy az ember kiszabaduljon a két opció közötti tépelődésből. A perspektíva kiszélesítése és a gondolkodás elmélyítése csak a kreativitás kibontakoztatásával érhető el, a jó megoldáshoz pedig számba kell venni az előnyöket, hátrányokat és lehetséges következményeket is.

Teendők

Ha jól és eredményesen zajlott a beszélgetés, az utolsó, összefoglaló lépéskor már magától jönnek a világos tervek és a megvalósításukhoz szükséges konkrét lépések is. Ha ez nem történik meg, újra kell ismételni az első három lépést egészen addig, amíg nem születik meg az akcióterv.

A GROW modell elsőre is könnyen megérthető, a valódi elsajátítása azonban időbe telhet, hiszen egészen új gondolkodásmódot követel meg.

Nyitott végű kérdések

Az igen/nem kérdések kizárják a gondolkodást. A nyitott végűek kibővítik azt. A kérdéseknek még csak nem is feltétlen kell összetettnek vagy bonyolultnak lenniük. Néha a legegyszerűbbek – például a “Mi más?” – a legjobbak. A legfontosabb, hogy a kérdésekkel hiteles érdeklődést közvetítsünk a személy iránt, akivel beszélgetünk. Ez magába foglalja az ítéletmentességet, és talán ez a legnehezebb. Előzetes elképzeléseink beszűkítik a kérdéseket és egy irányba mutatnak csak, hogy igazoljuk magunkat.

Maradj csöndben és hallgass

Legyünk figyelmesek arra, hogy mit közvetít a másik a szavaival, hangszínével és a testbeszédével. Ne reagáljunk úgy, ahogy általában szoktunk; ehelyett hallgassunk, hogy megértsük a másikat. Időnként ismételjük vissza, amit hallottunk, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy jól értettük-e a másikat. A csendnek is teret kell hagyni, különösen a beszélgetés végén. A legfontosabb dolgok gyakran ebből a csendből derülnek ki.

Gyakorlás – akár az irodán kívül is

A gyakorlat teszi az embert mesterré. Senkinek nem megy elsőre, főleg nem egy ekkora szemléletmódváltás. A kitartás a kulcs és a visszajelzések megszívlelése. A nondirektív coachingot ráadásul az irodán kívül is könnyen lehet gyakorolni: családban, barátokkal, szomszédokkal. Hálásak lesznek az “Aha!” pillanatokért.

 

Felhasznált forrás: Ibarra, H. & Scoular, A. (2019). The Leader as Coach. Harvard Business Review