vistaverde.hu
Vista Verde fekvő logó

Coach képzés online formában

A képzés díja: 390.000 Ft + 27% Áfa (Bruttó 495.300 Ft)

Early Bird kedvezményes díj 2024. szeptember 01-ig: 340.000 Ft +27% Áfa (Bruttó 431.800 Ft)

 

130 óra, 20 tananyag egység

 Az oktatás Online, élő, Zoom felületen, türténik, keddi napokon 13:00 – 16:00 között, 2 x 1,5 óra / alkalom. Az online alkalmakon folyamatos kommunikációra lesz lehetőség.

Az online alkalmak dátumai

1.  alkalom:  2024. 09. 24., kedd

3. alkalom:  2024. 10. 01., kedd

5. alkalom:  2024. 10. 08., kedd

7.  alkalom:  2024. 10. 15., kedd

9.  alkalom:  2024. 10. 22., kedd

11. alkalom:  2024. 11. 05., kedd

13. alkalom: 2024. 11. 12., kedd

15. alkalom: 2024. 11. 19., kedd

17.  alkalom: 2024. 11. 26., kedd

19.  alkalom: 2024. 12. 03., kedd

E-tananyag, online szakmai könyvtár, Google Drive felületen – Csütörtökönként elérhető (videók, szakmai jegyzetek, tananyagok, tesztek, tanulmányok)

 

2. alkalom: 2024. 09. 26., csütörtök

4. alkalom: 2024. 10. 03., csütörtök

6. alkalom: 2024. 10. 10., csütörtök

8. alkalom: 2024. 10. 17., csütörtök

10. alkalom: 2024. 10. 24., csütörtök

12. alkalom: 2024. 11. 07., csütörtök

14. alkalom: 2024. 11. 14., csütörtök

16. alkalom: 2024. 11. 21., csütörtök

18. alkalom: 2024. 11. 28., csütörtök

20. alkalom: 2024. 12. 05., csütörtök

párkapcsolati és családi kapcsolatok javítása a mediáció eszközeivel

Kötődési stílusok, sorskönyvi parancsok, szeretetnyelvek, szerelmi és családi életciklus (avagy hozzávalók a párkapcsolati és mediációs továbbképzés receptjéhez)

Szerző: dr. Sántha Annamária mediátor, life és business coach

Cikkem megírásának apropóját az adta, hogy nemrég részt vettem egy párkapcsolati és családi mediációs továbbképzésen a Vista Verde Oktatási Központnál, ezért arra gondoltam, hogy megosztom másokkal is ezt az élményt, mivel sok hasznos tudással és újszerű szemlélettel gazdagodtam.

A mediátorok és egyéb segítő területen dolgozók (coach-ok, pszichológusok) gyakran találkoznak párkapcsolati, családi problémákkal, elakadásokkal, konfliktusokkal. A párok vagy egyének jellemzően akkor fordulnak szakemberhez, amikor önállóan nem tudják megoldani a helyzetüket, amikor már bajban vannak.

A párkapcsolat mindenkit érdekel és úgy gondolja ért is hozzá (főleg, ha nem a saját életéről van szó), az is baj ha van, az pedig még nagyobb, ha nincs. Elméletben tudjuk, hogy hogyan kellene jól csinálni, mégis időről-időre ugyanazokat a hibákat követjük el. Ha jól működik, akkor életünk többi területét is könnyebbnek, jobbnak érezzük, ha nem működik jól, vagy nincsen, akkor pedig minden mást sokkal rosszabbnak érzünk, beleértve ebbe saját magunkat, az önmagunkról alkotott képet is.

A tréning résztvevőinek megvolt a saját véleménye a korábbi tapasztalatok és az aktuális élethelyzetük függvényében azzal kapcsolatban, hogy mitől jó, mitől működik egy párkapcsolat, de beszéltünk arról is, hogy mitől problémás, mi az ami rombolja azt. Természetesen egyénfüggő, hogy kinek mi a fontos és számára mitől eredményes egy kapcsolat, de alapvető működéseinkkel érdemes tisztában lennünk.

Az egyik ilyen, a kötődési stílusunk. John Bowlby brit pszichoanalitikus és tanítványa Mary Ainsworth alkották meg a modern kötődéselméletet gyerekek és gondozóik tanulmányozásával. Később, az 1980-as évek végén Cindy Hazan és Phillip Shaver alkalmazták a kötődéselméletet a felnőttkori párkapcsolatokra.

 A kötődéselmélet azt vizsgálja, hogy édesanyánkkal, vagy elsődleges gondozónkkal szerzett gyermekkori tapasztalataink, a neveltetésünk hogyan befolyásolják a felnőttkori kapcsolatainkat. Megkülönböztetünk biztonságos és bizonytalan kötődési stílusokat, ez utóbbin belül három típus található, a szorongó-elárasztó, az elutasító elkerülő és a bizalmatlan/félelem alapú elkerülő.

 A biztonságosan kötődő felnőttek képesek a bizalmi kapcsolatok kialakítására, nem okoz gondot számukra az ismerkedés, egészséges az önértékelésük és önbizalmuk, nem esnek kétségbe, sőt jól vannak akkor is, ha partnerük nincs állandóan velük és képesek a hosszú távú elköteleződésre.

A szorongó-elárasztó kötődési típusú felnőttek önértékelését gyakran a külső környezet, mások véleménye határozza meg, emiatt gyakran szoronganak azon, hogy vajon „elég jók-e” partnereik számára. Kapcsolataikra az érzelmi hullámvasút jellemző, állandóan attól rettegnek, hogy párjuk elhagyja őket és mivel görcsösen kapaszkodnak párjukba és a kapcsolatba, ez általában meg is történik. 

Az elutasító elkerülő kötődési típusú felnőttek nehezen engednek magukhoz közel másokat, hiszen nehezen bíznak meg az emberekben. A nagyon közeli kapcsolatok kényelmetlenek a számukra, mivel túl önálló és független személyiségek. Gyakran gondot okoz számukra az intimitás és a hosszú távú elköteleződés. 

A bizalmatlan/félelem alapú elkerülő kötődés akkor fordulhat elő, ha a szülő vagy gondviselő agresszíven, bántalmazóan lépett fel a gyermekkel szemben, tehát pont az a személy bántotta, akitől a biztonságot és a támogatást kellett volna kapnia. Ilyenkor a gyermekek eltávolodnak saját énjüktől,  kizárják a tudatukból az átélt negatív eseményeket. Felnőtt korukban nehezen alakítanak ki érdemleges kapcsolatokat, ha mégis, gyakran olyanokkal, akik megerősítik a kötődéshez fűződő negatív tapasztalataikat. 

Én korábban sokat szenvedtem a szorongó-elárasztó kötődési stílusom miatt, túlságosan ragaszkodtam olyan partnerekhez is, akikkel egyáltalán nem volt közös jövőnk. A szorongó-elárasztó kötődéssel rendelkező személyek előszeretettel „vonzzák be” az elutasító-elkerülő stílusú partnert, akivel nehéz megélni a szeretetteljes meghittséget, aki képtelen elköteleződni és minél erősebben ragaszkodik hozzá kétségbeesett partnere, annál inkább menekül tőle.

A jó hír az, hogy a bizonytalan kötődési stílusok megváltoztathatóak, de komoly önismereti munka, türelem és együttműködő partner szükségeltetik hozzájuk.

A következő fontos dolog, amiről jó, ha van ismeretünk, azok a sorskönyvi (szülői) parancsaink. Taibi Kahler amerikai pszichológus, tranzakcióanalitikus és kommunikációs tanácsadó 1975-ben öt sorskönyvi üzenetet – drivert – azonosított. A driverek tulajdonképpen olyan, a tudatalattinkban gyökerező üzenetek (utasítások/ellenparancsok), amelyeket elsősorban szüleinktől kaptunk és a viselkedésünket illetve a gondolkodásunkat befolyásolják. Ez a szülői programozás hat a döntéseinkre és a választásainkra, meghatározza, hogy milyen az értékrendünk, de ez felelős például azért, hogy hogyan viszonyulunk a pénzhez, a munkához vagy a társas kapcsolatokhoz.

Nézzük meg néhány jellemző alapján, hogy melyek ezek:

Légy tökéletes!

Akiben ez a „program” fut, beszédében és megjelenésében is tökéletességre törekszik, díjazza a pontosságot és ő maga is pontos, odafigyel a részletekre és nagyok az elvárásai, retteg a kritikától és a kudarctól. Céltudatosnak tűnik, szigorú értékrend és normák szerint él. Feladatorientált és logikus gondolkodású, valamint remekül átlátja, hogy hogyan lehet egy adott feladatot sikeresen végrehajtani. Minden olyan helyzetet stresszesnek ítél meg, ahol kontrollvesztést élhet meg. Megeshet az is, hogy viták során arrogánssá és agresszívvé válik, valamint nem képes azonosulni mások nézőpontjával.

Légy erős!, illetve Bírd ki!

Jól kezeli a válsághelyzeteket, általában nyugodt, nem mutatja ki az érzelmeit, mivel az érzelemkifejezést a gyengeség jelének tartja, hajlamos elfojtani dolgokat, nehezen tud együttműködni másokkal. Jellemző lehet az önállóság, segítőkészség és a megbízhatóság. Sokszor élvezi az egyedül végzendő munkát. Rá a stresszt az elutasítástól való félelem jelentheti: fél attól, hogy sebezhetőnek látszik, illetve hogy fel kell tárnia a gyengeségeit vagy sérülékeny pontjait. Rendkívül jól bírja a nehézségeket, és nehezen adja fel.

Tégy erőfeszítést!

Sokszor túlbonyolítja a dolgokat, nehezen tud priorizálni a tevékenységei között, hajlamos túlvállalni és túlhajszolni magát, nem hajlandó segítséget kérni. Magas célokat tűz ki maga elé, amiket nem ér el, bár nagyon keményen dolgozik. Sokszor használja a „próbál” igét a beszédében, kedvelt szófordulatai a „nem tudom”, „nem értem” és az „ez túl bonyolult” vagy „ez nehéz”. Gyakran tűnhet nagyon feszültnek. A stressz legjellemzőbb hatása az, hogy rengeteg erőfeszítést tesz bele a próbálkozásokba, mégis alig ér el valamit. Bár sok feladatot vállal el, valami „mindig közbejön”, ami a siker útjába áll. Az egyik legnagyobb problémája az, hogy úgy hiszi, csak akkor fogadják el, ha kemény erőfeszítéseket tesz. Úgy tűnik, mintha számára fontosabb lenne maga az erőfeszítés, mint a munka befejezése.

Szerezz örömet!, illetve Úgy csináld, hogy másoknak jó legyen!

Mivel úgy csinál mindent, hogy másoknak jó legyen, az elvárásoknak való megfelelésről szól az élete, nehezen tud nemet mondani, segítőkész, gondoskodó és jó a kommunikációs képessége. Sok erőfeszítést tesz meg azért, hogy vonzónak tűnjön. Élvezi, ha másokkal töltheti az idejét, és otthonosan mozog társas helyzetekben. Általában jól bánik másokkal és szeret mások kedvében járni. Nehezen viseli, ha semmibe veszik vagy kritizálják. Félelme abból fakadhat, hogy hibásnak tartják, és ezért elutasítják. Stresszes helyzetekben egyre emocionálisabbá válhat, valamint képtelenné a logikus gondolkodásra. Ennek az egyik legkárosabb következménye, hogy késztetést érezhet arra, hogy mindenkit megmentsen, mások helyett cselekedjen.

Siess!

Legnagyobb ellensége az idő, türelmetlen, gyakran nem érkezik és nem végez időben, hajlamos figyelmen kívül hagyni fontos részleteket, de energikus és lelkes. Gyakran használ olyan kifejezéseket, mint: „gyorsan,” „haladjunk”, „siessünk” vagy „ne húzzuk ezzel az időt”. Beszédtempója sokszor gyors, és általában több dolgot csinál egyszerre. Általában élénk, más emberek gyakran az „összejövetelek központi figurájaként” írják le, gyors, és képes egyszerre több dolgot is csinálni. Stresszesen éli meg azokat a helyzeteket, amikor csak a gondolataival kell foglalkoznia, a csendet, valamint azt, amikor „nincs mit tennie.” Növekvő stressz esetén egyre inkább kapkodóvá válhat.

Kijelenthetjük, hogy a driverek önmagukban nem jelentenek problémát, azonban képesek arra, hogy átvegyék a hatalmat az elménk fölött, így sokszor kényszerítenek minket önmagunk feladására és korlátoznak abban, hogy valódi érzelmeink és vágyaik szerint cselekedjünk.

Az említett parancsok lehetnek verbális (kimondott szavak, mondatok vagy „duruzsolás”), non verbális (pl. grimasz) és példa (amilyen példát látunk másoljuk, vagy pont az ellenkezője szerint cselekszünk), típusú parancsok is. Érdemes teszt segítségével megnézni, hogy milyen sorskönyvi parancsokat örököltünk és ha kiderítettük, akkor ezután könnyebben megérthetjük a saját és párunk viselkedését is.

Az én életemet sokáig a Siess! és a Tégy erőfeszítést! parancsok nehezítették meg. Jellemző volt rám a türelmetlenség, a kapkodás, a szenvedés a tétlenség miatt és az állandó „orrvérzésig tartó” erőfeszítés szinte minden életterületen, hogy azt mutassam csak így van értelme és értéke annak amit csinálok, ráadásul mindig a nehezebb utat választottam, ami gyötrelmes, nehezebb és hosszabb is volt. Azt nem mondom, hogy teljesen sikerült átírni a sorskönyvi parancsokat, de tudatosabb lettem és egyre ritkábban működtetem gondolkodás nélkül, „csípőből” a korábbi mintákat, úgyhogy van remény!

Sokan panaszkodnak, hogy a párjuk vagy a családtagjaik nem érti őket, nem beszélnek egy nyelvet, talán nem is szeretik őket. „A szeretet nyelve egyetemes, ám ahányan vagyunk, annyiféle nyelvjárását beszéljük”mondja Gary Chapman amerikai család- és párterapeuta, akinek a nevéhez fűződik az 5 szeretetnyelv, pár- és pszichoterápiai fogalom megalkotása. Chapman szerint a szeretetnyelv az a mód, ahogy az adott ember kifejezi és megéli a szeretetet. Ezek közül mindannyiunknak van egy elsődleges és egy másodlagos szeretetnyelve, amelyek mélyebben hatnak ránk a többinél.

Sajnos a legritkább esetben egyezik meg a szeretetnyelvünk a partnerünkkel, vagy a családtagjainkkal, így valóban nehéz azt megérteni és elfogadni, hogy a szeretetét és ragaszkodását mindenki a maga módján fejezi ki, azzal az eszköztárral amivel ő rendelkezik. Ismerjük a mondást, mindenki azzal főz, amije van. Az öt szeretetnyelv az elismerő szavak, a minőségi idő, az ajándék, a testi érintés és a szívességek, melyek jellemzőit néhány mondatban összefoglaltam.

Az elismerő szavak verbális megerősítést nyújtanak a szeretett személy számára. Az elismerés vonatkozhat az illető személyiségére, külsejére vagy valamely cselekedetére, amelyet értünk vagy másokért tett. A szavak többet érnek a cselekedeteknél. Akinek az elismerő szavak a szeretetnyelve, számára a dicséret mindennél többet jelent.

A minőségi idő azt jelenti, hogy osztatlan figyelmünkkel tiszteljük meg partnerünket. Ez lehet beszélgetés, közös séta, kávézás. A minőségi idő azt fejezi ki, hogy szeretünk együtt lenni. Akinek a minőségi idő a szeretetnyelve a rá irányuló figyelem hatására érzi leginkább, hogy őt elismerik.

Sokan akkor érzik leginkább a szeretetet, ha ajándékot kapnak. Az ajándék azt fejezi ki számukra, hogy partnerük gondolt rájuk akkor is, amikor éppen nem voltak együtt. Nem az ajándék értéke számít, hanem annak személyre szabottsága.

Régóta tudjuk, milyen hatalmas érzelmi erő rejlik a testi érintésben. A testi érintés érzelmi energiát közvetít azok számára, akiknek ez a szeretetnyelvük. A fizikai jelenlét és az elérhetőség a legfontosabb. Egy-egy kedves mozdulat többet mond számukra száz szónál.

Aki a szívességek szeretetnyelvét beszéli, annak a tettek többet mondanak a szavaknál. Ha azt akarjuk, hogy érezze törődésünket, figyeljük meg, milyen segítségre vágyik, majd tegyük azt rendszeresen.

Chapman szerint a másik ember szeretetnyelvét úgy tudjuk felfedezni, ha megfigyeljük, hogyan fejezi ki a szeretetét mások felé, valamint mi miatt panaszkodik a leggyakrabban, illetve mit kér leggyakrabban a párjától. Az elmélete szerint az emberek természetes módon úgy nyújtanak szeretetet, ahogyan másoktól is várják annak kifejezését, és a párok között jobb kommunikáció valósítható meg, amikor az egyik olyan szeretetnyelven tudja kifejezni a gondoskodását, amit a másik megért.

Miután megismerkedtünk azzal, hogy milyen kötődési stílusok vannak, milyen szülői (sorskönyvi) parancsokat örököltünk és milyen szeretetnyelveket használunk, részletesen beszéltünk a szerelem (párkapcsolat) és a család életciklusairól, filmrészletekkel színesítve a tudnivalókat. A szerelemnek és a családi életnek ugyanúgy vannak ciklusai, mint magának az emberi életnek és minden szakasznak megvannak a maga jellemzői, kihívásai, fókuszai.

Először megnéztük azt, hogy a szerelemnek milyen ciklusai vannak. A kezdeti lángolástól az érett párkapcsolatig négy szakaszon mennek át a szerelmesek: a szimbiózis, a differenciálódás, a gyakorlás és az újraközeledés szakaszán.

Szimbiózis

Ez az a bizonyos rózsaszín köd állapota. Ilyenkor a párunkat tökéletesnek látjuk, minden percet vele szeretnénk tölteni, szinte elválaszthatatlanok vagyunk. Ha a párkapcsolat szakaszait az eltelt idő és a kapcsolat intenzitása függvényében Gauss-görbén ábrázoljuk, ez a kezdeti időszak az együtt-teremtés időszaka, amikor az én-ből mi lesz.

Differenciálódás

Miután ez a köd feloszlik, a pár átlép a differenciálódás időszakába. Itt már hús-vér férfiként/nőként látjuk a partnerünket, lehull a fátyol, és előtérbe kerülnek a kevésbé vonzó tulajdonságok. Ekkor már vitákra is sor kerül, és nem kizárólag a másik körül forognak a gondolataink. Mindezek ellenére ez a szakasz is általában csak közelebb hozza egymáshoz a párokat. A kapcsolati Gauss-görbén ez a működtetés, vagy más néven plató időszak.

Gyakorlás

A gyakorlás időszakában kissé eltávolodnak a felek, több energiát fektetnek egyéb tevékenységekbe (pl. munkába vagy baráti összejövetelekbe), mint a közös időtöltésbe. Sok esetben itt szakításra kerül sor, pedig nyílt kommunikációval ezeken a nehézségeken is túl lehetne jutni. Ez a leghosszabb időszak, évtizedekig is tarthat, a kapcsolati Gauss-görbén a szétteremtés időszaka. Ebben az időszakban lehet az utolsó olyan beavatkozási pont, amikor egy külső szakember segíthet. Ha viszont a kapcsolat nem éli túl ezt az időszakot, akkor az eredmény a párok szétválását eredményezi.

Újraközeledés

Ha a pár túlélte az előző időszakot, átlép az újraközeledés szakaszába: itt az intimitás új szintjét élik meg a felek, és egy sokkal mélyebb kötődés alakul ki köztük. Természetesen a két fél a legritkább esetben lép át egy időben egyik szakaszból a másikba, ami további kihívások elé állíthatja őket, ha azonban mindkettejük részéről van motiváció a közös jövő építésére, képesek lesznek leküzdeni az akadályokat.

Az előbb említettem, hogy nemcsak a párkapcsolatnak, hanem a családi életnek is van életciklusa. A szakirodalomban több családi életciklus modell ismert, a kutatók (Magyarországon dr. Komlósi Piroska) az 1960-as évektől kezdve foglalkoznak a téma feltárásával. Több életciklus modell létezik, mi a Hill és Rodgers-féle modellt ismertük meg részletesen. A családi életciklus modell egy olyan elméleti keretrendszer, amely leírja és kategorizálja a családi élet főbb szakaszait és változásait a kapcsolatkezdéstől vagy első házasságtól a családalapításon, a gyermeknevelésen, a tinédzserkoron, az üres fészek szakaszán át az inaktív, nyugdíjas időszakig. Minden szakaszban változik a családi dinamika, a szerepek, az igények és a család alkalmazkodik az adott életszakasz kihívásaihoz, feladataihoz és veszteségeihez is. A modell segít megérteni, hogyan alakul át és fejlődik a család az évek során.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a szakaszok nem minden családra ugyanúgy vonatkoznak, és a változások egyéni körülményektől, kultúrától, társadalmi kontextustól és más tényezőktől függően alakulnak.

Láthatjuk, hogy a párkapcsolat és családi élet szorosan összefonódó területek, melyek jelentős szerepet játszanak az emberek életében. Sajnos nem tanulunk az iskolában önismeretet, konfliktuskezelést, de nem tanítják meg azt sem, hogy a párkapcsolati és családi életnek milyen kihívásai, buktatói vannak, hogy mennyi mindenen múlik ezek sikere vagy kudarca.

Mindannyian tudjuk, hogy a jól funkcionáló kapcsolatok hozzájárulnak az egyéni és társas jólléthez, egészséghez, boldogsághoz, így érdemes időt és energiát fektetni abba, hogy mind a párkapcsolatunk, mind pedig a családi életünk jobban működjön. Én mindenkit biztatok arra, hogyha úgy érzi egyedül nem tudja megoldani az elakadásait, problémáit, bátran kérjen külső segítséget. Kezdetben a párkapcsolat-javító beszélgetés is elég lehet, ha viszont komolyabb, feloldhatatlannak tűnő konfliktusról van szó, a mediáció lesz a megoldás.