Vista Verde fekvő logó

Te beszéled a másik szeretetnyelvét?

Nagysikerű Családi, és párkapcsolti mediáció továbbképzésünk egyik fontos témája a szeretetnyelvek. Ennek ismeret azonban nemcsak mediátorként hasznos, hiszen kis odafigyeléssel és tudatossággal bármely emberi kapcsolatot javítani képes.

Az emberek közötti kommunikáció legfontosabb eszköze maga a nyelv. Ennek segítségével tudjuk leírni a világot és megosztani másokkal gondolataink, érzéseink, tapasztalataink. A világban azonban rengeteg féle különböző nyelv létezik, ezért szükség van több nyelv ismeretére ahhoz, hogy különböző helyekről érkező embereket is megértsünk.
A kommunikációs nyelvhez hasonlóan a szeretetnek is kialakulnak különböző nyelvei az élettapasztalatink sokféleségének hatására. Neveltetésünk, környezetünk és személyiségünk miatt tehát mindenki egy kicsit másként, más csatornákon képes a szeretet adására és kapására, tehát más lesz a szeretetnyelve.


Gary Chapman 5 szeretetnyelvet különböztet meg az 1992-ben megjelent híres könyvében, az Egymásra hangolva-ban. Az írás alapvetőn a házasságokról szól, azonban érdemes észben tartani, hogy egymás szeretetnyelvének ismerete nemcsak házastársak között, hanem minden emberi kapcsolatban, például barátságban, testvérek között, szülő – gyerek viszonyban is fontos.


Az első szeretetnyelv: elismerő szavak


Az ember természetétől fogva vágyik az elismerésre, ezáltal érezzük ugyanis a közösséghez tartozást. Ennek okai az evolúcióban keresendők, a valahova való tartozás volt ugyanis a záloga volt a túlélésnek.

Az elismerő szavaknak tehát az a feladata, hogy növelje a másik ember önbecsülését, bizalmát és bátorságát, hogy kibontakoztassa önmagát. Az elismerő szó lehet egy dicséter, bátorítás, egy kedves vagy szelíd szó, de akár egy kérés is.

Az elismerés ne üres szó legyen, vonatkozzon valós erősségre. Ehhez persze empátiára van szükség, hogy lássuk, a másik ember mit tart fontosnak.

Fontos ezen kívül az is, hogy az elismerő szavak csak akkor közvetítenek valódi szeretetet a másik felé, ha nem hátsó, önös szándék által vezérelve lesznek kimondva. Fontos még a hangsúly is, hogy ne váljon kétértelművé vagy szarkasztikussá a mondat.

A második szeretetnyelv: Minőségi idő

A minőségi idő lényege az együttlét, az egymásnak szentelt idő, az egymásra figyelés. Az egy térben töltött idő, a fizikai közelség éppen ezért nem válik automatikusan minőségi idővé, ha a feleknek külön elfoglaltsága van. Alapvetőn a passzív közös tevékenységek, például a filmnézés sem minőségi idő, hiszen a tevékenység van a központban és nem egymás.

De akkor mi a minőségi idő? A tevékenység fajtája tulajdonképpen nem számít, hiszen az egymásra szánt időnek van valójában érzelmi jelentősége, a tevékenység közvetíti az együttlét élményét. Nem kell tehát nagy, drága, különleges dolgokra gondolni. Egy mély beszélgetés, egy közösen megfőzött ebéd, egy délutáni könnyed séta vagy egy közösen végzett hobbi éppúgy lehet minőségi idő, mint a hosszabb kirándulások vagy külföldi nyaralások. És még a filmnézést is minőségi idővé varázsolhatjuk a látottak megbeszélésével.

A közösen végzett tevékenységek és az együtt töltött minőségi idő egy hosszabbtávú, mélyebb kapcsot alakít ki két ember között, olyan emlékek ezek, melyekhez nehezebb időkben is vissza lehet nyúlni és erőt lehet belőle meríteni. Akiknek a minőségi idő a szeretetnyelve, különösen fontos ez.

A harmadik szeretetnyelv: ajándékozás

Az ajándékozás kicsi kortól ösztönösen megjelenik, a gyerekek gyakran és szívesen adnak szüleiknek kisebb-nagyobb dolgokat. Ez a gesztus egy kézzelfogható jele a gyerekek szeretetének. Az ajándékozás jelentése felnőttkorban sem változik. Az, ha valakinek ajándékot veszünk, adunk neki valamit vagy meglepjük valamilyen kézzelfogható tárggyal, azt fejezzük ki felé, hogy gondoltunk rá, fontos nekünk, szeretjük.

Éppen ezért valójában nem is az ajándék értéke a fontos, hanem maga a gesztus. Annak, akinek az ajándékozás a szeretetnyelve, kézzelfogható jelekre van szüksége, különben talán kételkedni is kezd az iránta érzett szeretetben. Ezek az emberek nagy becsben tartják a nekik adott ajándékokat és még évek múlva is emlékeznek mindenre, amit a szeretett személytől kaptak. Ne várj tehát a különleges alkalmakra, dobd fel a másik mindennapjait apróságokkal, kis ajándékokkal.

A negyedik szeretetnyelv: szívesség

Ha a szeretet kézzel fogható bizonyítéka az ajándék, a szóbeli bizonyítéka az elismerő szavak, akkor a szívesség a szeretet tettekkel való bizonyítása.

Vedd észre magadtól, mit tehetsz a másikért. Ha a másik unszolására, sokaid kérésére vagy figyelmeztetésére szánod rá magad valamire, azzal nem azt fejezed ki felé, hogy szereted őt, mivel nem figyeltél rá, nem hallottad meg, hogy mire van szüksége.

Ahogy az ajándékoknál, itt sem a tettek grandiózussága számít. Minden apróság jóleshet a másiknak, amivel a törődésünket, odafigyelésünket fejezzük ki. Ha főzöl a másiknak egy teát, amikor beteg, ha korábban végzel a munkával és te mész el bevásárolni, ha kerülővel mész munkába, hogy őt is elvihesd – ezek mind-mind olyan szívességek, amivel a törődésed fejezheted ki. Fontos, hogy figyelj az ő igényeire és ne feltétlen aszerint csinálj valamit, ahogy azt te látod jónak.

A szívességekért, amiket teszel, ne várj viszonzást. Azért tedd, mert törődsz a másikkal, mert fontos neked a boldogsága és az elégedettsége. Ezek lesznek cselekedeteid jutalmai. Ha vársz valamit cserébe, akkor tulajdonképpen nem a másikért, hanem saját magadért csináltad a dolgot, az pedig már valójában nem is szívesség.

Az ötödik szeretetnyelv: testi érintés

Csecsemőkísérletekben kimutatták, hogy azok a gyerekek, akiket szüleik rendszeresen érintenek vagy ölelnek meg, biztonságosabb kötődést alakítani ki és az érzelmeik is egészségesebben fejlődnek, mint azok a gyerekek, akik nélkülözik azt.

A testi érintés felnőttkorban is elengedhetetlen. Ennek bizonyítéka például az ölelés élettani hatásai. Egy legalább 20 másodpercig tartó ölelés hatására oxitocin szabadul fel a testünkben, ami az úgynevezett boldogsághormon. Ez okozza az örömérzetet és elhalványítja a fájdalmat. Az ölelés hatására emellett csökken a szervezetünkben a kortizol, ami ismertebb nevén a stresszhormon, tehát összességében csökken a szorongásunk.

Tanuld meg, hogyan szereti a másik, ha megérintik, és mi az, ami irritálóan, kellemetlenül hat. Azt is fontos észben tartani, hogy míg az érintés van, amikor nagyon jól esik, máskor zavaró lehet. Figyeld ezért a másik ember igényeit és azokra reagálj érintéseddel.

Miért fontos ismerni a szeretetnyelveket?

Egyfelől fontos tisztában lenni a saját szeretetnyelvünkkel. Hogyan neveltek a szüleid? Hogyan fejezték ki kiskorodban a hozzád közelállók a szeretetüket? Mitől érzed a mindennapokban, hogy szeret valaki? A saját szeretetnyelved nagyban befolyásolja azt, hogy te hogyan tudod leginkább kifejezni a szereteted mások felé. Ha például fontos számodra az, hogy megdicsérjenek, tehát a te szeretetnyelved az elismerő szavak, valószínűleg te is könnyen tudod másoknak szavakkal kifejezni az elismerésed, ellenben például nehezebben jut eszedbe bevásárlásnál egy apró meglepetést venni párodnak.

Ahhoz, hogy a hozzánk közelállók felé megfelelően kifejezhessük szeretetünket, ismerünk kell a másik ember szeretetnyelvét is. Figyeld meg, milyen dolgoknak örül, mik dobják fel a mindennapjait. Egy kedves szó? Az, ha elmosogatsz helyette? Vagy a hétvégi kirándulás? A saját szeretetnyelved nagyban befolyásolja azt, ahogyan te észleled a világot és értelmezed mások szeretetét. Ez ugyanakkor ne tévesszen meg. Ha a párodnak ugyanis más a szeretetnyelve, neked rá kell hangolódnod és az ő nyelvén kifejezni felé a szereteted, nem úgy, ahogy automatikus lenne, vagy hogy neked esne jól.

Zárásképpen fontos megjegyezni még valamit. Az, hogy a másik minek örül, természetesen függ külső körülményektől, hangulattól, élethelyezettől is. Ez viszont csak még jobban megerősíti, hogy őszintén és elfogulatlanul kell társadat figyelni ahhoz, hogy tényleg rá tudj hangolódni.

 

Online konfliktuskezelés

Biztosan sokan tapasztalták már meg, akár saját bőrükön, akár külső szemlélőként, hogy egy ingerültebb hangvételű email vagy chatüzenet hogyan fajul véres konfliktussá, hogyan csapnak össze az indulatok és szélsőséges esetben hogyan válik két kolléga összebékíthetetlen ellenségekké.

A munkavállalók közötti konfliktusok nemcsak személyes szinten rosszak, hanem mérgezik a csapatot és a munkahelyi légkört is. Rombolják a kreativitást, a termelékenységet és a kezdeményezőkészséget. Konfliktusok természetesen online és személyes munkavégzéskor is elfordulnak, de tapasztalatunk szerint a vezetők, az alkalmazottak az online konfliktusok megelőzéséhez és kezeléséhez, kevesebb eszközzel rendelkeznek.

A munkahelyi konfliktusoknak két fajtáját lehet elkülöníteni: személyközi jellegűek és feladathoz kapcsolódóak. A személyközieket gyakran nehezebb feloldani és a megoldás helyett sokszor inkább az elkerülést választják a felek. Ennek remek személtetése, hogy a munkahelyek elhagyásának egyik leggyakoribb oka a vezető személye. A feladatkonfliktusok ezzel szemben egy-egy feladat miatt alakulnak ki, akár a tervezés, akár a megvalósítás fázisában. Ezek a konfliktusok gyorsabban és egyszerűbben feloldhatók, és rendszerint eszközeik is vannak rá a kollégáknak.

Sok ügyfelünk beszámolója szerint az online munkavégzésben az emberek leginkább a munkájukra fókuszálnak, mivel a személyes kapcsolódás lehetősége a minimálisra csökken. Szinte minden tervezetten történik, nincs helye a spontán beszélgetésnek. A meetingek közötti kommunikáció így leginkább írásban történik meg, ezért csökken az egymáshoz való kapcsolódás és adott esetben az empátia érzése is. Mindennek eredménye, hogy a csapatokban kevesebb személyközi konfliktus fordul elő, ami alapvetőn egy nagyon jó hír. A rossz hír viszont az, hogy a feladatkonfliktusok megoldása lassabb és ezért könnyebben is fajul személyközivé.

De miért nehezebb megoldani ezeket a konfliktusokat? Mi is megfigyeltük, hogy az emberek online környezetben máshogy viselkednek, mint élőben. Egyesek visszafogottabbá, mások pedig bátrabbá válnak. Élő beszélgetés alkalmával látjuk a partnerek arcát és teljes testbeszédét, metakommunikációját. Az elhangzott szavak mellé dekódoljuk az egyéb jelzéseket is, így együtt alakítjuk ki a mondanivaló valódi jelentését. Könnyebb például érzékelni az iróniát vagy azt, hogy a beszélő éppen milyen érzelmi állapotban van akár a hangsúly, akár az arckifejezés vagy a testtartás által. Mivel mindez írásos környezetben nem valósul meg, így nagyon könnyű félreértelmezni az olvasott szöveget. Ha nem ismerjük jól a feladó személyiségét és stílusát, könnyen lehet, hogy egy ártatlan mondatába számonkérést látunk be, jön a sértődés és már ki is alakult egy konfliktus. Ezen kívül fontos tényező, hogy mások arcának látványa empátiát és etikusabb viselkedést vált ki. Ennek hiányában csökken a bizalom és az elszámolhatóság érzése, így könnyebb elbújni a szavak mögé és szabadjára engedni az indulatokat.

Hisszük, hogy a konfliktusok feloldásánál könnyebb azokat megelőzni, ezért most öt tippet adunk, amik ezt szolgálják.

1.    Gondold át, milyen platform megfelelő az üzenethez

Ha kényesebb a téma, csak akkor küldd el írásban, ha jól ismered az illetőt. Ha ismeritek egymást reakcióit és személyiségét, kisebb az esélye, hogy félreértelmezik egymás mondanivalóját, és így nem alakul ki konfliktus. Ha nincs meg ez a szorosabb kapcsolat szerencsésebb, ha telefonon vagy videóhívásban intézed a beszélgetést, hogy legyen esély a szöveget kívül egyéb metakommunikációs elemekkel együtt értelmezni.

2.    Gondold át kétszer is a mondanivalód

Ne küldd el rögtön a megírt üzenetet. Olvasd át, akár mutasd meg olyanoknak is, akik nincsenek bevonódva a témába és objektíven tudják kritizálni az írásod. Ne az első felindulás hajtson, gondold át, tényleg azt fejezi-e ki az üzenet, amit közölni szeretnél. Helyezkedj bele mások fejébe képzeletben és próbáld felmérni, hogyan értelmezhető az írásod és milyen lehetséges reakciók jöhetnek szóba a másik fél részéről. Ha kétség merül fel benne, fogalmazd át a mondandód.

3.    Fogalmazz meg szándékot is

Ha egy kritikát fogalmazol meg, helyezz mellé kérést is. Így megfelelő hangvétel mellett konstruktívvá válik az üzenet és nem csak a sértés érkezik a másik felé. Magyarázd el a saját körülményeid, azt a helyzetet, amiben éppen értelmezel egy adott szituációt és tedd egyértelművé, hogy nem a másik megbántása a célod.

4.    Kezdeményed a személyes megbeszélést.

Ha megsértve érzed magad, ne az legyen az első, hogy visszatámadsz. Kezdeményezd, hogy beszélgessetek élőben, akár egy küldő, független személy bevonásával. Így elkerülhető a konfliktus elmérgesedése és még idejében barátságos körülmények közé terelhető a beszélgetés.

5.    Legyen nyílt tere a véleménymegosztásnak

Az online kialakult viták egyik remek megelőzése, ha van olyan nyílt tere a vélemények ütköztetésnek, ahol a kollégák szabadon oszthatják meg egymással az akár ellentétes gondolataikat is. Érdemes létrehozni egy belső online fórumot, ahol különböző témák köré csoportosulva írhatja le mindenki a véleményét. Az, hogy melyik témához ki tud hozzászólni, akár korlátozható is, hiszen egy-egy csapat saját projektjéhez nem biztos, hogy muszáj mindenkinek hozzászólnia. A részfórumok kialakítsa történhet munkakörönként, projektekként vagy akár vezetők – beosztottak bontásban is. A lényeg, hogy a működés a cégre legyen szabva. Fontos, hogy témánként legyen egy moderátor, aki kordában tartja az indulatokat és mederbe tereli a beszélgetéseket. Az online vitafórumokkal lehetőség van arra, hogy két meeting között is tudjanak az emberek egymással szakmai jellegű kérdésekben véleményt megosztani, így a potenciálisan vitás kérdések hamarabb kibuknak és nem mérgesednek el.

Forrás:

Ferrazzi, K. (2012). How to Manage Conflict in Virtual Teams. Harvard Business Review. Online megtekintés: https://hbr.org/2012/11/how-to-manage-conflict-in-virt

Grenny, J. (2015). You Can Have Constructive Conflict Over Email. Harvard Business Review. Online megtekintés: https://hbr.org/2015/03/you-can-have-constructive-conflict-over-email

“Chewbacca védekezés” – Egy jól működő érveléstechnikai hiba


Bár alapesetben a vita arra szolgál, hogy bebizonyítsuk álláspontunk helyességét, mégis rengetegszer hallotuk már segítőként azt, hogy „a vitában nem a tények a fontosak, hanem hogy nyerjünk”, s ennek különböző változatait.

Erre szolgál a „Chewbacca Defense”, vagyis Chewbacca védekezés
névre keresztelt vita típus, melynek lényege, hogy a „6 vagy 9” típusú vitában is lehet nyertes az, aki ezt alkalmazza. A módszer alapja, hogy alkalmazója egy másik síkra tereli a vitát, tehát az X és Y dimenzió mellé Z is bekerül, ezzel megzavarva a tárgyaló felet. Ez az érvelés legtöbb esetben mellőzi a logikus gondolkodást, s ennek ellenére rendkívül hatásos, s például politikai vitákban rendszeresen alkalmazzák.

“6 vagy 9” típusú vita

A Chewbacca védekezés technika kulcselemei:

  • A vitázó azzal vádolja vitapartnerét, hogy számára nem fontos, vagy hogy kifejezetten ellenzi a „Z”-t, ami egy olyan dimenziónak az eleme, ami nem kapcsolódik az eredeti vitatémához.
  • A vitázó egy bizonyos érvet újra és újra megismétel.
  • A vitázó megemeli a hangját, hogy magabiztosabbnak
    és erőteljesebbnek tűnjön.
  • A vitázó félbeszakítja partnerét, vagy túl sokáig beszél új információ behozatala nélkül, vagyis obstrukciót alkalmaz időhúzás végett.
  • A vitázó annyira sok ellenérvet hoz fel rövid idő alatt, hogy a vitapartnerének nincs lehetősége azt megjegyezni, vagy feljegyezni, így képtelen minden érvre válaszolni. Ezt a vitázó a későbbiekben felhasználja ellene, kiemelve, hogy ezt az érvet nem válaszolta meg, mert nem tudja megcáfolni.

A Chewbacca védekezés az alábbi félreértelmezéseken alapszik:

  • Ha be tudod bizonyítani, hogy a másik félnek
    valamiben nincs igaza, függetlenül attól, hogy az mennyire irreleváns az eredeti téma szempontjából, azzal eléred, hogy a másik teljes mértékben tévedjen, és neked teljes mértékben igazad legyen, az egész témát illetően.
  • Ha képes vagy annyira szofisztikáltan, szakzsargonnal
    tele vagy zavarba ejtően megfogalmazni az érveidet, hogy a vitapartnered ne legyen képes válaszolni, akkor a másik téved, neked pedig igazad van.
  • Ha el tudod érni, hogy a másik fél feladja az
    érvelést, mert túl makacsnak tűnsz, és nem hallgatsz az érvekre, az azt jelenti, hogy ő téved, neked pedig igazad van.
  • Ha negatív személynek tudod feltüntetni a vitapartneredet, akkor az érvei is negatívak, sőt rosszak kellenek, hogy legyenek, így ő téved, neked pedig igazad van.
  • Ha többen értenek veled egyet, mint a vitapartnereddel,
    akkor ő téved, neked pedig igazad van.

Alább olvasható a “Köszönjük, hogy rágyújtott!” című filmből egy jelenet, ami jól bemutatja ezt a fajta vitatípust:

Nick (apa): Hát, ha egyszer az a munkád, hogy igazad kell, hogy legyen, akkor sosem tévedsz.
Joey (fiú): De mi van, ha tényleg nincs igazad?
Nick: Na jó, mondjuk te a csokit véded, én pedig a vaníliát védem. Most, ha azt mondanám neked, hogy: “A vaníliás a legjobb ízű fagyi”, te azt mondanád:
Joey: Nem, a csokis.
Nick: Pontosan. De nem nyerheted meg ezt a vitát. Ezért azt kérdem: Szóval szerinted a csokis a legtökéletesebb, az egyetlen fagyi?
Joey: Ez a legjobb fagyi, sosem vennék mást.
Nick: Oh. Szóval neked mindened a csokis, ugye?
Joey: Igen, csakis csokisra van szükségem.
Nick: Nos, én többek akarok, mint csak csokisat. És épp ezért, többet akarok, mint csak vaníliásat, mert úgy hiszem, hogy szükségünk van a függetlenségre és a választás lehetőségére, ha a fagyi kérdéséhez érünk, és ez, Joey Naylor, ez a szabadság definíciója.
Joey: De nem is erről beszéltünk.
Nick: Ah, de ÉN erről beszélek.
Joey: De… nem azt bizonyítottad, hogy a vaniliás a legjobb.
Nick: Nem is kellett. Bebizonyítottam, hogy nincs igazad – és ha neked nincs igazad, nekem van igazam.
Joey: De még mindig nem győztél meg.
Nick: Mert nem rád pályázok. Hanem rájuk. [Az utcán sétáló emberekre mutatva.]

Mit csinál a mediátor?

Jó is lenne, ha sikerülne a nézeteltéréseket higgadt keretek között kezelni, lehetőleg úgy, hogy mindkét fél jól járjon, ugye? Itt jön képbe a mediátor.

Milyen jó is lenne, ha sikerülne a nézeteltéréseket higgadt keretek között kezelni, lehetőleg úgy, hogy mindkét fél jól járjon, ugye? Nem csak a párkapcsolatokban, családban merülnek fel nézeteltérések, hanem a munkahelyen, baráti társaságban, sportegyesületekben és még sorolhatnánk.

A konfliktusok elkerülhetetlenek, mivel emberek vagyunk, és ebből fakadóan különböznek az igényeink, szükségleteink, értékrendünk, személyiségünk. Sok esetben a vitáknak nincs eredménye, és érdemleges kimenetele, csupán a felek határolódnak el egymástól.

A mediáció egy vezetett beszélgetés, ha úgy tetszik vita, amelyben a mediátor közreműködésével lehetőségük nyílik a feleknek arra, hogy kifejezzék álláspontjukat, megismerjék a másik oldal véleményét, és ezen túlmenően azokat a rejtett szükségleteket, motívumokat, amelyek nem kerültek nyilvánosságra, amiket nem sikerült kommunikálnia a másiknak.

A mediátor valódi célja nem a kompromisszum, hanem a valódi problémamegoldás, amelynek során nem csupán az anyagi természetű kérdések oldódnak meg, hanem a mélyebben gyökerező problémák feltárására is sor kerül. Miért van szükség mediátorra?

Mert az indulatok beszűkítik az észlelést, és irreális gondolatokhoz, érzelmekhez, cselekedetekhez vezetnek. Ilyen állapotban a konfliktusok nem oldódhatnak meg, csupán elmélyülnek. Az indulatok delegálását, a tudat beszűkülésének megelőzését, a valós problémák felszínre kerülését, az önérvényesítést és lehetséges megoldások felvetésének támogatását menedzseli a mediátor. Jelenléte csökkenti a feszültséget, és növeli az elfogadottság érzését, amelyben könnyebb kifejezni a gondolatokat.

Ha szeretnél mediátor lenni, jelentkezz mediátor képzésünkre vagy ha mediátorra lenne szükséged vedd fel velünk a kapcsolatot, örömmel segítünk a problémák rendezésében!