A munkahelyi kiégés jelei




          A legtöbb munkavállalóval előfordul, hogy néha napján fáradt, nincs kedve dolgozni, akár unja, amit csinál, na de mi van abban az esetben, ha minden napunk erről szól?

A burnout, vagyis kiégés vezető tünete a kimerülés mind mentális, fizikai és érzelmi szinten is, mely hosszan tartó stressz és/vagy érzelmi megterhelés hatására jön létre, s gyakran apátiában, unalomban s teljesítménycsökkenésben mutatkozik meg.  

          A kiégés során a személy jól elkülöníthető fázisokon megy keresztül, ami meglepő módon egy túl lelkes, már-már munkamániás szakasszal is indulhat. A problémát akkor lehet felismerni, amikor ez a kezdeti lelkesedés alábbhagy. Ennek gyakori okai lehetnek a visszajelzések hiánya, a nem megfelelő munkahelyi körülmények, a nem tisztázott elvárások, a túlterheltség, a munka-magánélet egyensúly felborulása, a rossz munkahelyi kapcsolatok akár a vezetővel, akár a munkatársakkal stb.

          A kezdeti fellángolást egy rohamos teljesítménycsökkenés követi általában, hiszen a kezdeti elvárások és a valóság ellentétbe kerülnek. Ez szorongást okozhat, ami miatt a munkavállalónál van, hogy egy újabb fellendülést lehet tapasztalni, még keményebben dolgozhat, hiszen megpróbálja bebizonyítani, hogy megváltozhatnak a körülmények, ha elég energiát fektet bele. Ha ezáltal sem múlik el az okozó tényező, akkor beállhat a teljes érdektelenség a munka és a munkatársak iránt is, s a munkatárs elérhet a teljes apátia szakaszába, ami által a teljesítmény alacsony szinten fog stagnálni.

A burnout megelőzése, kezelése

A jó hír az, hogy van megoldás a kiégésre!
Természetesen a legegyszerűbb, ha prevencióval kezdünk, s megelőzzük a burnout-szindróma kialakulását. A megelőzéshez és a kezeléshez is a legfontosabb a folyamatos kommunikáció. Érdemes tisztában lenni a munkahelyi elégedettség szintjével, s azokkal a pontokkal, ahol a munkavállalók esetleg elégedetlenek lehetnek. Ehhez fontos az olyan biztonságos légkör biztosítása, melyben a munkatársak elmondhatják, ha valami problémájuk van.

         Ha tisztában vagyunk a munkahelyi stresszt okozó tényezőkkel, akkor változtathatunk rajtuk, ha pedig külső tényező, amin nem lehet, vagy nehéz változtatni, akkor fejlesztéssel felkészíthetjük rá a munkatársainkat, akár coaching, akár tréning formájában. Érdemes lehet egyéni és csoportos fejlesztésben gondolkozni, hiszen ezek hosszútávon kellemesebbé teszik a munkahelyi légkört, jobb kommunikációt, s jobb teljesítményt okoznak. Nagyon fontos a vezetők érzékenyítése, fejlesztése a témával kapcsolatban, hiszen rengeteg kiégéshez vezető tényező rajtuk is múlhat.


Amennyiben burnout-szindróma jelei tapasztalhatók egy munkahelyen, érdemes szakembert bevonni, aki szervezetre szabottan képes a problémát feltárni és kezelni.

Miért egyre fontosabb a tudásmenedzsment napjainkban?





Napjaink változó világában egyre nagyobb versenyelőnyt jelenthet a folyamatos innováció a cégeknek. Ehhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés szervezeti és egyéni szinten is. Az „élethosszig tartó tanulás” talán sosem volt annyira fontos, mint ma.

Mi is az a „tudásmenedzsment”, és hogyan segítheti elő a fent leírt folyamatos fejlődést?


A tudásmenedzsment (TM) a tudást és a munkahelyi tapasztalatokat vállalati tőkeként kezeli, ahol a szellemi javak üzleti értékként jelennek meg.

A TM segít felismerni azt, hogy a cégnek és az alkalmazottaknak milyen tudásra van szüksége a fejlődéshez, s összegyűjti ezt a tudást, majd rendszerezi. Fontos, hogy ehhez többnyire belső erőforrásokat használ, melyek csökkentik a költségeket. Ezután következik a megszerzett tudás elterjesztése, s az új, közös tudás létrehozása. Az egész megkoronázása pedig a tudás felhasználása a cég egyes területein.

A tudásmenedzsment bevezetése rengeteg hasznot termel, hiszen:

  • elősegíti a gyorsabb és hatékonyabb munkafolyamatokat,
  • segít időt megtakarítani, hiszen nem kell újra és újra elsajátítani ugyanazt a tudást
  • csökkenti a betanítás idejét és költségeit is
  • segít átörökíteni a szervezeti kultúra elemeit, s ezáltal növeli az elkötelezettségét
  • növeli az innovációt
  • segít elkerülni a redundanciát, hiszen láthatóvá teszi ha egy problémára valaki talált már megoldást a cégen belül
  • betegség, fluktuáció vagy nyugdíjazás esetén csökkenti a tudáskitettség jelenségét, ezáltal olcsóbbá válik a helyettesítés
  • a belső erőforrások használatával csökkenti a képzések árát
  • nem hagyja elveszni az értékes személyes tudást, segít feléleszteni a már elfeledettnek hitt információkat

Mire van szükség ahhoz, hogy sikeres tudásmenedzsmentet alakíthassunk ki?

A tudásmenedzsment tehát valódi szervezeti tanulást eredményez, aminek következtében a szervezeti működés, gondolkodás és kultúra is pozitív irányba változhat. Segít elkötelezni az alkalmazottakat, s ezen felül mozgósítja a kreativitást a magasabb haszon és innováció érdekében.

Egyperces személyiségteszt


Adj magadnak választ az alábbi 5 kérdésre, hogy megismerd a mindennapjaid legfőbb gátjai:

  • Tudod, hogy mi a legfőbb motivációd a céljaid elérésében?
  • Ismered a saját miértjeidet?
    Tudod, hogy miért foglalkozol épp azzal, amivel?
  • Aktívan foglalkozol a saját fejlődéseddel?
  • Szerinted példamutató módon élsz?
  • Elégedett vagy a személyes kapcsolataiddal?

Ha mind az öt kérdésre igen volt a válasz, akkor láthatóan jó irányba haladsz, csak így tovább! Akkor se csüggedj, ha volt nemleges válaszod, hiszen a változás első lépése a probléma felismerése!

A válaszok értelmezése:

1.         Tudod, hogy mi a legfőbb motivációd a céljaid elérésében?

Fontos, hogy felismerd mi az, ami igazán motiváló lehet számodra a mindennapokban akár a munkádban, akár a magánéletedben. Manapság egyre gyakoribb, hogy csak a külső motivációkkal foglalkozunk, mint a pénz és a különböző ajándékok, pedig a belső motivációk sokkal nagyobb energiákat képesek mozgósítani. Ha például valamit magáért az időtöltés élvezetéért csinálsz, mint például a hobbijaid, az kikapcsol és feltölt. Ezzel szemben amikor valami külső cél, például a másoknak való megfelelés mozgat, az gyakran fárasztó és unalmasnak lehet.

“Válassz olyan munkát, amit szeretsz, s egy napot sem kell dolgoznod az életedben.”

Konfuciusz

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, gondold át azt, hogy mi az, amit szívesen csinálsz, akkor is ha más dolgokhoz nincsen kedved. Ha megvan, hogy miért élvezed annyira ezt a tevékenységet, akkor máris közelebb kerültél a belső motivációdhoz.

2.         Ismered a saját miértjeidet? Tudod, hogy miért foglalkozol épp azzal, amivel?

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi az a mögöttes értékrendszer, ami a motivációdnak az alapja. Mindenkinek megvannak a saját prioritásai, kinek a családja, kinek a munkája a legfontosabb, van olyan, akit az önmegvalósítás éltet, s vannak olyanok, akiket valami egészen más. Ha tudod, hogy mi számodra a legfontosabb az életben, akkor ez egy olyan kapaszkodó lesz a mindennapjaidban, amihez mindig visszatérhetsz, s ezáltal sokkal magabiztosabb lehetsz, nőhet a stressztűrő képességed és könnyebben érheted el a céljaidat.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, gondold át, hogy mit látsz, ha a hosszútávú jövődre gondolsz. Hogyan képzeled el magadat 10 év múlva, s mi az, ami mindenképpen jelen lenne az életedben? Azok a dolgok, amik akár évtizedes távlatokban is fontosak számodra, összefüggésben állhatnak az értékrendeddel, hiszen az felnőttkorban már kevéssé változik. A jövőképed átgondolása tehát segíthet, hogy rálelj a miértjeidre.

3.         Aktívan foglalkozol a saját fejlődéseddel?

A mai változó világban szinte elengedhetetlenné vált az élethosszig tartó tanulás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egész életedben az iskolapadban kell ücsörögnöd, de az igenis fontos, hogy felfedezd azokat a területeket, amiket érdemes fejleszteni. Ma már a munkahelyen is nagyobb hangsúlyt fektetünk a szociális és kommunikációs készségekre, mint a különböző szaktudásokra, így fontos időt szakítani ezek fejlesztésére. Ehhez elsőkörben szükségünk van egy alapszintű önismeretre, ami elengedhetetlen bármilyen fejlődési folyamathoz.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor érdemes lehet átgondolnod, hogy mi az oka annak, hogy nem foglalkozol ezzel a kérdéssel. Mi a Vista Verdénél abban hiszünk, hogy a tudás életeket formál át, s utat mutat a sikerhez. Sokan az önfejlesztést egy probléma jelenlétével azonosítják, pedig ez nem feltétlenül jár együtt. A világ legjobb sportolói is folyamatosan fejlesztik magukat, de nem azért, mert valami nincs rendben velük, hanem pont ellenkezőleg. Azért hajtanak folyamatosan, hogy mindig a legjobbak között maradhassanak.

4.         Szerinted példamutató módon élsz?

Mivel az ember egy szociális lény, ezért legtöbbünket foglalkoztat, hogy mit gondolnak rólunk mások. Ha túl sokat foglalkozunk ezzel, s túl sok ember véleményére adunk indokolatlanul, az gátolhatja a mindennapjainkat. Az azonban fontos, hogy idősebb korunkban elégedettséggel tudjunk majd visszanézni az életünkre. Ehhez szükséges, hogy olyan életutat járjunk be, amelyet később példásnak értékelhetünk, s szívesen mesélünk majd róla az unokáinknak, hiszen ez azt jelenti, hogy büszkék vagyunk rá. A példamutató élettel tehát nem mások, hanem a saját elvárásainknak kell megfelelnünk.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor érdemes átgondolnod, hogy mit tudsz azért tenni, hogy példamutató módon élhess. Fontos, hogy ne másoknak próbálj megfelelni, csakis magadnak!

5.         Elégedett vagy a személyes kapcsolataiddal?

A legtöbben emberek társaságában töltjük napjaink nagyrészét otthon és a munkahelyünkön is, így alapvető, hogy ápoljuk ezeket a kapcsolatainkat. Érdemes odafigyelni arra, hogy minőségi időt tölthessünk a szeretteinkkel, hiszen ha elégedettek vagyunk a személyes kapcsolatainkkal, akkor már félúton vagyunk a siker felé.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor gondold át mely kapcsolataidra vonatkozik a kijelentést, s mikor lennél elégedett ezekkel a kapcsolatokkal. A cselekvés első lépése a célkitűzés.