Világszerte a coaching a leggyorsabban növekvő szektor az információtechnológia után, így van ez hazánkban is. Kiknek való és mit jelent a coaching a gyakorlatban?
Erről kérdeztük Kovács Zoltánt, a Vista Verde Oktatási Központ vezetőjét, aki maga is coach, és már számos Life coaching képzésük után adhatta át a sikeresen végzetteknek a nekik járó tanúsítványt.
– Honnan ered ez az egész világon elterjedt, de sokak által csak hallomásból ismert hivatás?
-A coaching, mint fogalom Tim Gallway nevéhez fűzhető, aki 1960-as években a Harward Egyetem tenisz csapatának kapitánya volt. Meglátása szerint az edző, azaz a coach dolga segíteni a játékosok útjából elmozdítani vagy csökkenteni azokat az akadályokat, amik hátráltatják őket a jó teljesítmény elérésében. A közösen felállított célhoz vezető út során a játékos felszínre hozza, fejleszti saját képességeit, az edző pedig folyamatos technikai segítséget nyújt.
Korábbi gyökereket kutatva visszamehetünk akár egészen Szókratészig, aki beszélgetőpartnereinek megoldások, tanácsok helyett csupán jól irányított kérdéseket tett fel, s így a döntés szabadságát meghagyva, a válaszokat valóban a tanítványok saját maguk adták meg. Ez történik tulajdonképpen a coaching folyamat során is.
– Mi a titka, miért mondják ennyire eredményesnek a coachingot?
Ennek a hivatásnak az a különlegessége, hogy a coach pozitív irányú változásokra készteti klienseit, és az első személy, akit ezen a folyamaton végig visz, az saját maga. Egész életünkben kerüljük az önismeretet, az önreflexiót, a coach segítségével tudatosabban, magabiztosabban, tervezettebben éljük mindennapjainkat, ez az ami energizálja a résztvevőt.
A Life coach képzést sokan egy belső utazáshoz hasonlítják. Tulajdonképpen egész életünk egy út. Mivel azonban nagyon sok valós és vélt elvárással, lehetőséggel találja szemben magát az ember, ha nem dönt tudatosan, körültekintően, akkor élete során számos kerülőutat, vagy éppen zsákutcát kell végigjárnia. Sok az elakadás, “leülés”.
Rengeteget költ a ma embere haszontalan dolgokra, rengeteg impulzus ér bennünket, túl sok mindennek akarunk, illetve kell megfelelni.
Saját magunk felfedezése, megértése azonban már önmagában is felbecsülhetetlen értékkel bír, és ha ráadásul ezáltal egy elakadáson tud túllendülni valaki, annak jelentősége nem igazán fejezhető ki pénzzel vagy bármilyen mértékegységgel.
– Miért ennyire népszerű a coaching Magyarországon?
A coaching népszerűsége véleményem szerint többek között annak köszönhető, hogy az úgynevezett coaching üléseken részt vevő kizárólagos figyelmet kap és a pozitív eredmények várhatóan gyorsan jelentkeznek.
– Kik jelentkeznek általában Life Coaching képzésre?
A foglalkozásukat tekintve igen sokszínű a jelentkezők köre. Egyrészt az úgynevezett segítő szakmával rendelkezők szeretik coachinggal bővíteni a szolgáltatásaik palettáját. Másrészt üzlettulajdonosok, vezetők, menedzserek, HR-esek, akik a képzésünkön elsajátítható kompetenciákkal hatékonyabbá, eredményesebbé tudnak válni.
Találkoztam már masszőrrel, személyi edzővel, nyelvtanárral és sok más, emberekkel foglalkozó szakma képviselőivel. Egy kedves diákunk például fodrász, aki munkája során egész nap a kuncsaftjaival beszélget, és nekik tud pluszt nyújtani.
Vannak, akik önmagukat szeretnék fejleszteni, és ezáltal magánéletüket, karrierjüket sikeresebbé tenni. Vannak olyanok is, akik ösztönösen buzdítanak, motiválnak másokat, és a coaching eszközök és coaching módszerek elsajátításával tudatosan támogathatják környezetüket.
– Női vagy férfi hivatásról beszélgetünk, ha lehet ilyet kérdezni?
Abból a magyar nőkre is jellemző statisztikából kiindulva, hogy a 30-as, 40-es, 50-es éveiben járó hölgyek lelkesen keresnek önfejlesztési lehetőségeket, nem meglepő, hogy a képzéseinken résztvevők többségét nők alkotják. Erről a korosztályról mondható el leginkább, hogy szívesen olvasnak, járnak előadásokra, tréningekre. Igyekeznek egészségesen élni, keresik a válaszokat, megoldásokat.
El kell, hogy mondjam azonban, ezzel is buzdítva a férfiakat, hogy a már említett “ősökön” kívül számtalan remek coachot tudnék felsorolni a férfiak köréből is.
– Van esetleg, akinek nem ajánlaná tiszta szívvel a coachingot?
Úgy érti, minden esetben alkalmazható-e? A coaching hasznos eszköz lehet bárki számára, de nem minden esetben. Mivel a coach nem feltétlenül pszichológus is egyben, ezért a gyakorlatban az első találkozás alkalmával, amit akvizíciós beszélgetésnek is szoktak nevezni, a coach egy mély, kb. egy órás beszélgetés során felméri, hogy a változtatni kívánt helyzetből vagy területről kiindulva tudnak-e közös munkával továbbjutni, vagy más szakember segítsége nyújthat megoldást, itt derül ki az is, „működik-e a kémia” tudnak együtt dolgozni, vagy sem.
Ha viszont a kurzusra gondolt, akkor miután magam is kifejezetten élveztem a képzést, feltöltődés volt a számomra, és sokat profitáltam belőle, így tényleg mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy vegyen részt egy ilyen utazáson, ha teheti. Az önismereten kívül számos olyan kompetenciát fejleszt, mint például érzelmi intelligencia, kérdezéstechnika, konfliktus-és stresszkezelés, időgazdálkodás, amelyekkel az ember csak nyerhet.
forrás: Sikeres Nők magazin
Mi az EMCC célja?
Tudjátok, mi a legdrágább termék a piacon? A figyelem! A legerősebb marketingfogások egyike, felgyorsult világunk hiányterméke, ami után tudatosan vagy tudat alatt mindenki áhítozik. Ha fellapozod emlékezeted kispolcáról a Maslow piramisról szóló fejezetet, Te magad is konstatálhatod, hogy az alapvető biológiai és biztonsági szükségleteink mellett a valahová tartozás alkotja a 3. alappillért.
A normák betartása erősíti továbbá a közösséghez való tartozás tudatát, identitásformáló ereje van, és kiszolgálja ezzel a valahová tartozás szükségletét. A normák megnyilvánulhatnak szokásokban (közös ebéd, közös hobbik, éves rituálék), külső jelekben (dress code, jelvények viselete, márkák preferenciája), közös nyelvrendszerben (szleng, szakzsargon, közös ismeretekre, tapasztalatokra, történetekre való utalás), vagy akár a viselkedésünkben (lehetünk harsányabbak, segítőkészebbek, stréberebbek, tűnhetünk „szőkébbnek”, a többi lehetőséget az olvasó fantáziájára bízom). Ha interiorizáljuk a normákat, azaz értékrendünk részévé válnak, akkor abban az esetben is meghatároznak minket, amikor nincsenek jelen a csoport tagjai. E normák által kialakított közös valóság növeli a biztonság-érzetünket is.
Milyen folyamatok eredményezik a felszínes megítélést? Amikor bemutatnak nekünk valakit, alaposan végigvizslatjuk, és másodpercek alatt, akaratunk ellenére is létrehozunk egy képet róla. Ebben segítségünkre vannak addigi tapasztalataink, és a világ működéséről, az emberi viselkedésről alkotott saját forgatókönyveink. Ha például volt egy kissé kelekótya és szétszórt ismerősünk, aki mindig mindenhonnan késett, és általában szélfútta hajjal, gyűrött inggel és elviteles kávéval a kezében futott be a meetingekre, akkor egy következő személyről, aki késve, kissé megviselt állapotban érkezik a megbeszélt találkozóra, automatikusan azt gondolhatjuk, hogy szintén kissé elvarázsolt és szétszórt. Ha olvasónk magas, 180 cm feletti alkattal rendelkezik, megkérem, hogy gondolja végig, hányszor kérdezték meg tőle, hogy kosarazik-e. Szemüveget viselő, kockás ingek szerelmesei vigyázzanak, mert hölgy ismerősei előszeretettel kéretik meg informatikával kapcsolatos szívességekre. Ha szőke hajad van, kedves olvasó, hányszor estél a szőke nős viccek áldozatául? Így tovább… Ezt az automatikus mechanizmust hívják reprezentativitás heurisztikának. 
A szemmel látható idegbajt már csak egy dolog tetézheti, egy újabb Sürgős! email, vagy ha valaki odasúgja, hogy „Nyugi!” Stressz-menedzsment ide vagy oda, ilyen esetekben nehéz hirtelen átkeretezni a problémát, vagy lemenni alfába. Egy dolgot viszont tehetsz, felkészülsz előre, priorizálsz, szabályokat szabsz magadnak, hogy mit hova teszel a fontossági sorrendben, és hagysz pár percet arra is, hogy levegőt vegyél. A multitasking, avagy egyszerre több dologra történő odafigyelés az általános hittel szemben nem fejleszt, sőt egyenesen csökkenti az általános teljesítőképességet! Ennek mi is az oka? Az agyunk! Amíg egy feladat nincsen befejezve, addig az arousalt, azaz akciós potenciált vált ki az idegrendszerben. Ha egyszerre több feladatot is csinálsz, akkor az az agy különböző területein vált ki ingerületet, ergo „mindkét végén égeted a gyertyát”, és egyikre sem fogsz tudni maximálisan koncentrálni. A jelenség hatással van az emlékezetünkre is,