vistaverde.hu
Vista Verde fekvő logó

Mi a pszichoszomatika és hogyan kapcsolódik a stresszhez? 2.rész

Milyen kapcsolat van a pszichoszomatika és a tartós stressz között? Olvassátok el összefoglalónkat, hogy bővebb információt kapjatok a témával kapcsolatban!

Hol is tartottunk?

A cikksorozat előző részében, amit itt olvashattok el, végig vett pszichoszomatikai alapismeretekre építve máris száguldunk tovább azok felé az okok felé, amik az életminőségünket bombázzák az által, hogy testi tüneteket generálnak. A pszichoszomatika azonban túlmutat holmi fejfájáson, hátfájáson. Attól, mert valakinek fáj a feje, nem mondhatjuk, hogy: „Édesem, fáj a fejed? Jaj Gézám, túl sokat stresszelsz! Fontos a holisztikus szemléletmód, vagyis az, hogy ne csak a tüneteket, hanem a lehetséges kiváltó okokat, és saját magunkat (személyiségünket, megküzdési stratégiáinkat) is figyelembe vegyük. Miért ne fájhatna Géza feje a; a tegnapi csapatépítő utolsó állomásán bevitt „folyadékmennyiség” miatt, b; vagy netán azért, mert szegény Géza frontérzékeny, c; vagy, mert Géza reggel a Costában vett elviteles Espresson kívül ma még nem vitt be más folyadékot és a pesszimizmus elkerülése végett itt be is fejezném a felsorolást. Egyszóval az oka annak, ha valaki minden szervi elváltozás vagy betegségre utaló egyéb jel nélkül mégis testi tüneteket produkál, igen változatos képet mutat. A következőkben végig veszem azokat a faktorokat, amik kifejezetten a pszichoszomatikus tünetcsoport indikátorai.

Környezet által gerjesztett krónikus stresszhatás

Kinek mi jut elsőként eszébe? Mert nekem a multi…A mókuskerék, a terrorizáló főnök, a fojtogató határidők, a rémálmainkban visszatérő post it hegyek hova legyek, az ellenőrzés, a hisztis asztalszomszédok, a dögunalmas negyed éves meetingek. Sokak válnak a kultúrába való beilleszkedés sikertelenségének eredményeként kiközösített munkatársakká. Itt felmerülhet a mobbing gondolata, vagy az alkalmazkodási zavaré. Ez utóbbi azt takarja, hogy az alkalmazkodási képtelenség miatt keletkezik egy erős szorongás, ami teljesítményromláshoz vezet és a személyiség beszűkülését okozza. De egy rosszul funkcionáló párkapcsolat is lehet traumatizáló hatású.

Élethelyzetből adódó akut stressz zavar

Ennek tipikus esetei a hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség, párkapcsolat megszűnése, munkanélküliség.

A különböző pszichopatológiai állapotok

szintén közbenjárói az egészség romlásának. Ilyen például a generalizált szorongás, vagy más néven a szabadon lebegő szorongás, amely lényegesen rontja az egyén életben való funkcionálását azzal, hogy állandó rettegésben tartja az illetőt. Ennek idegrendszeri hátterét a következő cikkben taglalom majd. A PTSD, vagyis a poszttraumás stressz zavar, amely egy átélt, látott vagy sokszor akár csak hallott trauma után keletkezik. Az emlékek a későbbiekben flashback formájában kísértik az illetőt, amelyhez nagyon erős szorongás társul. A depresszió szintén ebbe a kategóriába sorolható. Sorolhatnánk még egyéb fóbiákat, szorongásos betegségeket és depresszív zavarokat, de nem szeretném ezzel „fokozni” a hangulatot, továbbá kimeríteni a teljes DSM IV.-et.

Bizonyos mentális betegségek

Különös test érzeteket okozhatnak. Az egyik legismertebb példája ennek a hipochondria, amelyet szerintem mindannyian ismerünk, ha nem máshonnan a köznyelvből. De ide sorolhatóak a konverziós zavarok, közismertebb gyűjtőnevén a hisztéria csoport. Ezek jelentős szenvedést, rohamokat, görcsöket, akár még bénulást is okoznak.

A személyiség

Szintén katalizátora lehet egyes testi tünetek kialakulásának. A stresszel való megküzdésben beszélhetünk A és B típusos személyiségről. Mindannyian a két típus valamilyen arányú „keverékei” vagyunk, de van akinek egy cseppnyivel több ’A’ típusos vonása van. Na de miről is beszélek. Az ’A’ típusos egyének lobbanékonyak, extravertáltak, türelmetlenek, élménykeresőek, pörögnek ezerrel, ingerlékenyebbek, sokszor ellenségesek és agresszívak, míg a ’B’ típusok nyugodtabbak, a Dolce Vita mottója lebeg lelki szemeik előtt, kevésbé jellemző rájuk , hogy lerágnák mind a 10 körmüket stresszes helyzetben, ellentétben az ’A’ típussal, aki mélyen átéli a stresszt és teljesen beleengedi magát a szituációba. Továbbá a kontroll helye alapján megkülönböztetünk külső és belső kontrollos egyéneket. Akire a külső kontroll jellemző, arra a „magával sodorja az élet” felkiáltás jellemző. Kissé passzív résztvevője életének, hagyja a körülmények „áldozata” vagy „kiemeltje” legyen. A belső kontrollos egyén ezzel szemben mindent megtesz azért, hogy a külvilágot kontroll alatt tartsa, és proaktívan, a maga javára formálja környezetét.

Azt hiszen ezen a ponton lelövöm magam, és hagyom az információkat megemészteni. Egy hét múlva jelentkezem a különféle testi tünetekkel, és egyéb érdekességekkel.

Bár jön a hideg front, tartsatok ki!

Szép hetet kívánok!

Hevesi Lia Munka- és Szervezetpszichológus