Life Coach képzés | VISTA VERDE

Megterveztem – hogyan tovább?

December 31. és a január 1. az újévi fogadalmak napjai. Január hónap azonban a valódi tervezés időszaka kell, hogy legyen. Ezért építettük blogposztjainkat januárban mi is a tervezés témája köré. Először azt jártuk körbe, mik a buktatói a tervezésnek, majd arról írtunk, hogyan kell jól tervezni. Reméljük, többen ezek hatására el is jutottak a konkrét tervekig – de hogyan vidd véghez, amit elterveztél?

Rendszeresen monitorozd a folyamatot

Ne csak a végcél lebegjen a szemed előtt, aktív figyelemmel kísérd a folyamat minden lépését. Köved, hogy milyen mérföldköveken haladsz át, légy aktívan jelen a változásban és figyeld benne magadat. Vedd észre saját tested és érzésed, valamint a környezeted jelzéseit, ezek ugyanis értékes útjelzők lehetnek számodra.

Ha kell változtass, az eredeti terven.

Van olyan, hogy változnak a körülmények vagy a prioritások, így muszáj a tervnek és a kivitelezésnek is ezekhez a változásokhoz igazodnia. Fontos, hogy legyen benned és a tervedben is rugalmasság, hiszen mint mondani szokták: Ember tervez, Isten végez. Hidd el, egyáltalán nem kudarc, ha végül nem a kezdeti cél valósul meg.

Ugyanakkor ne legyen mindez a kifogásod arra, hogy az első nehézség után feladd a terved. Küzdeni igenis kell, inkább annak a megtalálása fontos, meddig érdemes ragaszkodni valamihez, s mettől érdemes inkább változtatni.

Például, ha elkezdesz futni, de néhány alkalom után nem érzed, hogy ez a te mozgásformád lenne, ha hagyd abba a sportot, inkább próbálj ki több sportágat is, hogy megtaláld a neked legmegfelelőbbet.

Fokozatosság

Ne legyen drasztikus a változás. Apró lépésenként haladj, mindig csak egy kicsi többet vagy máshogy, mint az előző nap. Ha például az életmódváltást tűzted ki célul, akkor ne kezdj heti hét nappal az edzőteremben. Először csak egy, néhány hét után kettő, majd három napot járj, míg fokozatosan hozzá nem szoksz a rendszeres mozgáshoz. Mire észhez kapsz, már minden megerőltetés nélkül fogod teljesíteni a terved.

Folyamat élvezete és részcélok ünneplése

Ez talán a legfontosabb. Ha nem élvezed, amit csinálsz és ha tartósan nem érzed magad jól, akkor ne csináld, amit elkezdtél. Lásd a folyamat szépségeit, vedd észre, ha valami jó dolog történt benned vagy körülötted a változás hatására. Még ha nem is a végcélod érted el, akkor ünnepeld meg, ha valamit sikerült megcsinálnod. Hidd el, nemcsak a 10 kiló leadása a dicséretre méltó, hanem a kettő is. Engedd meg magadnak, hogy büszke lehess saját magadra. Persze egy részeredmény nem azt jelenti, hogy hátra dőlhetsz, inkább azt, hogy jó úton haladsz.

Tarts ki

Kutatások azt bizonyítják, hogy egy új szokás beépüléséhez legalább 30 nap szükséges. Ezért se add fel az első nehézség után, teljesen természetes, hogy nem megy minden azonnal, egycsapásra. A tartós változáshoz idő kell és kitartás, az álmok megvalósítása küzdelmes lehet, ugyanakkor, ha szívvel-lélekkel szeretnéd, biztos lehetsz benne, hogy megéri érted dolgozni.

—

Az is természetes, ha valami nem megy egyedül. Ahogy korábban is írtuk, egy mentori kapcsolat segíthet átlendülni a nehezebb helyzeteket. Keresd szakembereinket, ha biztos szeretnél lenni abban, hogy profi támogatást kapsz.

Hogyan lesz nem bullshit az évtervezés?

Január a tervezés időszaka, legyen szó a magánéletről vagy az üzleti világról. Még nem késő most sem nekiülni, így abban segítünk, hogy mitől tud hasznossá válni a folyamat.

Előző cikkünkben összegyűjtöttük, milyen buktatókon csúszhat el a tervezés, de mi kell ahhoz, hogy ne legyen bullshit?

Adj elegendő időt magadnak a tervezésre.

Ne fuss át az évtervező füzeten fél óra alatt, egy ilyen kitöltése és a kérdések átgondolása több órát is igénybe vehet. Olyankor ülj neki az évtervezésnek, amikor biztosan tudod, hogy van kényelmesen akár egy fél napod is a dologra és nem fog semmi félbeszakítani közben.

Légy könyörtelenül őszinte magaddal.

Ne félj látni a realitásokat, a korlátokat, de a lehetőségeket sem. Valld be magadnak az igazat, mi az, amiben tényleg változtatni akarsz és mi az, amit csak egy külső nyomás miatt kezdenél el. Hidd el, ha az utóbbi áll fenn, nagy eséllyel nem jutsz el a célodig, hiszen a motivációd nem a sajátod. Fókuszálj inkább arra, ami tényleg fontos neked, amiért tényleg tenni szeretnél, és mérd fel az erőforrásaid hozzá.

Csöndesedj el.

Ez tudja biztosítani a lehetőséget arra, hogy őszinte lehess saját magadhoz. Ugyanakkor az is segíthet, ha egy hozzád közel álló személlyel ülsz le megbeszélni az évtervezést. Ez ne menjen át baráti beszélgetésbe, maradjatok a témánál és az évtervező vonalvezetőjénél. A másik ember reflexiói, észrevételei, kérdései is sokat adhatnak a folyamathoz, az általa tartott tükör mélyítheti önmagunk megértését és az őszinteséget.

Tűzz ki SMART célokat.

Ez a célállításnak egy olyan módszere, ami segít abban, hogy a kitűzött terv könnyebben meg tudjon valósulni. De mit is jelent ez az igen elterjedt betűszó?

Specific: a cél legyen elég specifikus

Measurable: a cél legyen mérhető

Achievable, attractive: a cél legyen elérhető, fontos és vonzó a számodra (tehát belső motivációból fakadjon)

Relevant, realistic: a cél ne legyen a földtől nagyon elrugaszkodott, legyen aktuális számodra

Timed: a cél teljesítése legyen időhöz kötött

Tehát ahelyett, hogy azt mondod, idén mostmár aztán tényleg vékonnyá válasz a strandszezonra, hangozzon inkább így a cél: 2022 december 1-ig 80 kilóról legalább 65 kilóra szeretnék fogyni. Ez havi átlagosan 1,5 kiló fogyást jelent, ami megfelelő étrenddel és rendszeres mozgással elérhető számomra. Nem fogom sanyargatni magam és könnyebb utat választani fogyasztó tablettákkal, nem is a nyári a határidő a célom. Az életmódváltás mellett köteleződöm el, az hozhat igazi, tartható eredményt. Fontos, hogy teljesítsem a célom, hiszen szeretném jól érezni magam a bőrömben, egészségesebb és fittebb lenni, ezzel megelőzve számos betegséget.

Készíts megvalósítási terveket is.

Ez segít téged abban, hogy megtedd az első lépést és folytatni is tudd, amit elkezdtél. A részletes terv egy útmutatás saját magadnak a jövőre nézve, segít, ha elbizonytalanodtál, vagy ha a kedved szeged. A konkrét lépések ugyanis átlendíthetnek a holtpontokon, hiszen tudod, mit kell tenned, a kifogások keresése helyett ott lesz a kulcs a kezedben a folytatáshoz.

Kérj fel valakit mentorodnak.

A közhiedelemmel ellentétben a mentor – mentorált kapcsolat nem csak egy nagyvállalati rendszerben tud működni, hanem kiválóan alkalmas a magánéletben is a megfelelő keretek mellett. Keress egy olyan embert, akiben megbízol, akivel kölcsönösen tisztelitek egymást, akire akár fel is nézel. Szerepkonfliktus ugyanakkor a legtöbb esetben nem segíti a mentorálási folyamatot, tehát az egyik szülődet vagy a párodat felkérni nem biztos, hogy a legjobb ötlet. Ilyen kapcsolatokban ugyanis sok minden vegyül, akár régi sérelmek vagy ki nem mondott elvárások is.

Egy jó mentor legyen megbízható, szavahihető, pontos, a megbeszélt mértékig szigorú, következetes. A mentorálásnak fontos megbeszélni a szigorú kereteit. Pontosan mi a mentorod feladata, mit vársz tőle, mi az ő felelőssége a te fejlődési folyamatodban? Ő mit vállal el, mire van kapacitása és mire érzi magát valóban jogosultnak? Mennyire legyen szigorú veled? Büntethet, jutalmazhat? Ha például elkezded az említett életmódváltást, akkor hívjon fel minden héten, hogy hogy haladsz? Esetleg járjon is el veled edzeni? Ha nem haladsz a terved szerint, jelezzen neked? Akár elő is írhat neked ebben az esetben gyakoribb edzést vagy szigorúbb diétát? Fontos minden apró részletet átbeszélni, hogy tényleg hatékony segítési formává válhasson a mentorálás és ne csússzon el félreértésen vagy következetlenségen a folyamat.

—

Ezen hat egyszerű szabály betartásával könnyedén megtervezhető az év és felállíthatóak a célok. Bátorítunk minden, eddig az évtervezés iránt szkeptikus embert, hogy tegye félre az előítéleteket és a rossz berögződéseket. Még nem késő nekiülni a tervezésnek, remek alkalom lehet erre a közelgő hétvége! Ha pedig úgy érzed, elakadtál a folyamatban, kérj segítséget szakembereinktől.

Bullshit az évtervezés?

Január közepe van, sokak szájából már biztosan elhangzottak az újévi fogadalmak akár a magánéletben, akár a munka világában. Az sem kizárt, hogy vannak, akik egy részletesebb évtervezésre is rászánták magukat, egy tudatos vezető pedig már a 2022-es üzleti célokat is lefektette. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban is, hogy rengeteg ember fejében megfogalmazódott már: az évtervezés, az újévi fogadalom bullshit. Sokan valószínűleg éppen ezért már fel is hagytak vele.

Miért tűnhet bullshitnek az évtervezés?

Az évek alatt nagyon sok rossz tapasztalat összegyűlhet az újévi fogadalmakkal kapcsolatban. Ezt kutatások is bizonyítják, úgy találták ugyanis, hogy az újévi fogadalmak 90 százaléka egyáltalán nem teljesül. Tréneri, szervezetfejlesztő, felnőttképzési tapasztalataink alapján az alábbi okok azok, amelyek miatt sokszor meghiúsulnak a fogadalmak és amik miatt az emberek felhagynak a fogadalmakkal.

Külső nyomás

A tervek egy része külső nyomás miatt fogalmazódik meg. Ahogy összehasonlítjuk magunkat másokkal rájövünk, hogy miben vagyunk mások, megítélésünk szerint rosszabbak. Például, ha körbenézünk, csupa vékony, izmos embereket látunk a reklámokban, ami miatt 2022-re megfogadjuk: lefogyok. Ám ez valójában egy külső összehasonlítás eredménye, amíg nincs rá belső motivációnk, nem fog történni változás.

Nincs elég belső motiváció, nincs elég nagy szenvedésnyomás

A fogyásos példánál maradva tegyük fel, hogy van némi plusz kilónk is. Nem sok, a régi ruháink többségébe még beleférünk, amibe meg nem, azok már úgysem divatosak. Lépcsőzni ugyan már nehezebb, de szerencsére mindenhol van lift. Bár a valódi probléma, a túlsúly észlelése már megtörtént, így kialakult némi belső motiváció is, ám a probléma még nem olyan nagy, hogy a változásra késztető szenvedést okozzon. Persze van, aki sikeresen ráveszi magát már kisebb szenvedésnyomás hatására is a változtatásra, de van, hogy nincs meg ez a tudatosság, így a fadalom elveszik a homályban.

Régi automatikus szokások hatalma

Nem könnyű felhagyni a szokásokkal, és megváltoztatni az évek alatt kialakult rutinokat. Biztonságot, stabilitást, kényelmet adnak, a változás pedig felrúgja mindezt. Ha a kezdeti lendület meg is van, kellő belső motiváció hiányában a régi szokások könnyen visszahúzhatnak. Ennek tipikus megjelenése, ha nagy elhatározással megvesszük a januári kondibérletet, ám a heti öt edzés lassan egyre kevesebbre csökken, mert kifogásokat találni a legkönnyebb és nehezen mondunk le a kényelemről.

Túl nagy változás kitűzése, realitások elvesztése

Nyárra 90 kilóról 45-re fogyok. Vonzó cél, de ha nem is teljesíthetetlen, akkor is túlzás, a legtöbb esetben nem reális, vagy csak önsanyargatással érhető el. A túl nagy változás ijesztő, az érte való küzdés könnyen az ember kedvét szegi. Ha a célkitűzéskor valaki elveszíti a realitásokat a szeme elől, az szinte garantálja a kudarcot. A túl nagy változás kitűzése egyébként egy védelmi mechanizmus, az elérhetetlen cél valójában egy előre gyártott kifogás a borítékolt kudarc ellen.

Önsanyargatás

Az előző példára rákapcsolódva bátran kijelenthető, hogy a tartós önsanyargatás sem segíti a célok teljesülését. Rövid távon talán beválik a tartósan kevés alvás vagy evés, a nagyon szigorú napirend vagy diéta, de hamar az ember kedvét tudja szegni. A folyamat szépen kirajzolódik: a külső nyomás miatt hiányzik a saját, belső motiváció. A külső nyomás túl nagy elvárást támasz, emiatt nem reális cél kerül kitűzésre. Ez hirtelen nagy változással jár, ami felborítja a megszokott rutint, az önsanyargató új szokások pedig végleg megpecsételik a cél elérésének bukását.

—

Ugye, mennyi mindenen bukhat el az újévi fogadalom? Tulajdonképpen megértjük, ha ezek valaki kedvét szegik, mi ugyanakkor mégis fontosnak tartjuk a tervezést. Követező cikkjeinkben egyrészt megmutatjuk, mi segíthet abban, hogy jól tervezzünk és ezáltal könnyebb legyen el is érni a célunk, másrészt el is mondjuk, miért nagyon fontosak a tervek az ember életében.

Erikson fejlődési modellje a coachingban 1.

Erik Erikson a 20. században egy olyan nagy jelentőségű modellt alkotott meg, mely a mai napig meghatározza a fejlődésről való gondolkodást. Az elmélet a pszichológusok körében igen ismert, ám fontos szót ejteni arról, hogy a coachingban is nagy hasznát lehet venni.

Erikson az emberi fejlődést 8 szakaszra osztja, ezek hossza életévekben mérhető, ám kezdetük és végük nem napra pontosan szigorú. Az elmélet hisz az élethosszig tartó fejlődésben, a nyolc szakasz bejárása így az időskorig húzódik. Fontos elem ebben a fejlődésben a szociális közeg, a pszichés változások ugyanis nagyban függenek bizonyos társas környezeti hatásoktól, például a szülők, egyéb családtagok, barátok és tanárok, valamint a társadalom támogató, példamutató és befolyásoló erejétől.

Minden szakaszban megjelenik egy normatív krízis, ahol a fejlődő gyermek majd felnőtt egy számára addig ismeretlen kihívással szembesül. Az, hogy hogyan küzd meg ezzel a kihívással, nagyban függ attól, hogy az előző akadályokat hogyan vette. Az új szakaszba lépésnek nem szükséges előfeltétele a régi sikeres teljesítése, ebben az esetben azonban számolni kell azzal, hogy az ebből eredő problémák újra és újra előkerülnek majd az élet során. Ha a fejlődő ember viszont egy adott életszakasz kihívásával sikeresen szembenézett és megküzdött vele, akkor egy olyan új énerő jelenik meg nála, melyre a későbbiekben tud építkezni és erőforrásul szolgálhat a következő kihívásokhoz. Ezen énerők megszerzése az életszakaszok és a krízisek célja.

Miért krízis tehát ez? Mert olyan kihívással kell szembesülni, ami addig ismeretlen és megoldása erőfeszítést kíván meg. Ezek a kihívások eredhetnek új társas közegbe lépéstől, a világ felfedezésétől vagy a saját identitás kialakításából.

Mitől normatív? Egyrészt azért, mert ezen krízisek megjelenési sorrendje nem változtatható, tehát nincs olyan, hogy az egyik kimarad vagy máskor jelenik meg. Másrészt azért, mert a krízis mindenképpen megjelenik, ez az életszakasz sajátossága, normálisak a felmerülő kérdések és nehézségek, nem természetellenes sem a tartalma, sem az, hogy az ember megküzdési módokat keres.

Lássuk hát a szakaszokat, a bennük tipikus dilemmákat és működéseket, valamint a lehetséges kimeneteleket.

1. szakasz

életkor: 0-2 éves kor

krízis: bizalom vs bizalmatlanság

egzisztenciális kérdés: bízhatok a világban?

nyerhető énerő: remény

Ebben a szakaszban a csecsemő nagyban függ az elsődleges gondozóitól és a szűk családjától. Teljesen ki van szolgáltatva nekik, olyan képe alakul a világról, mint amilyen tapasztalatokat itt szerez. Ideális esetben a szülők figyelnek a gyermekük igényeire, kielégítik a szükségleteit és megfelelő számú és minőségű interakciót folytatnak vele. Így ki tud alakulni a világba és az emberekbe vetett bizalom, ennek hiányában alapvető bizalmatlanság és frusztráció épül be a kisgyermekbe.

2. szakasz

életkor: 2-4 éves kor

krízis: autonómia vs szégyen, kétely

egzisztenciális kérdés: rendben van, ha én vagyok?

nyerhető énerő: akarat

Ahogy a kisgyermeknek fejlődik az akaratlagos kontrollja és a motoros készségei, megtanul járni, majd beszélni, egyre jobban kinyílik számára a világ. A szülők még mindig a biztos pontot jelentik számára, az ő segítségük és bátorításuk segítségével kezdi felfedezni magát és a környezetét. A megfelelő mennyiségű türelem és biztatás nagyon fontos, így tud kialakulni az autonómia és az az érzés, hogy saját akaratból képes megcsinálni dolgokat. Ha viszont a szülők túl sokat vagy túl keveset követelnek, esetleg nem is engedik kibontakozni az önálló törekvéseket, akkor nem alakul ki sikerélmény olyan feladatok elvégzése közben, amik életkornak megfelelőek. Így kialakul a szégyen és a kétely a saját problémák kompetens megoldása iránt.

3. szakasz

életkor: 5 éves korig

krízis: kezdeményezés vs bűntudat

egzisztenciális kérdés: Az rendben van, ha én cselekszem, mozgok, kezdeményezek?

nyerhető énerő: szándék

A gyermekek elkezdik megérteni a körülöttük lévő világot. Már nemcsak az lesz a fontos és érdekes, hogy autonóm módon, saját akaratból megcsináljanak dolgokat, hanem az is, hogy ezeknek a cselekedeteknek céljuk is legyen. A felfedezésnek része lesz a kockázatkeresés is, ezáltal a határok feszegetése és megértése. Kudarc esetén agresszió jelentkezhet, mely azonban a frusztráció normális kifejeződése ebben az életkorban.

Egyre nagyobb szerepet kapnak az óvodai gondozók is, így a szülők mellett az ő reakcióik is meghatározóak már ebben az életkorban. Ha a felnőttek bátorítják és támogatják a gyermekeket a kezdeményezéseiben és segítenek reális határokat szabni, akkor kialakul a magabiztos szándék. Ha viszont a felnőttek elbátortalanítóak, túl szűkre vagy túl szorosra veszik a határokat, akkor bűntudat alakul ki a szükségletek és vágyak miatt.

4. szakasz

életkor: 12 éves korig

krízis: teljesítmény vs kisebbrendűség

egzisztenciális kérdés: Értékes tagja vagyok a világnak?

nyerhető énerő: kompetencia

Míg az óvodában nagyrészt a tevékenységek köré épülnek a barátságok és ezek kevésbé is tartósak, az általános iskola az első olyan kortárs közeg, ahol a gyerekek egy közösség tagjaivá válnak. Az iskolában ezen kívül számos megmérettetéssel és újdonsággal is találkoznak, ahol bizonyítaniuk kell.

A gyerekek egyre tudatosabban végzik a dolgaikat és fontossá válik számukra, hogy erről mások mit gondolnak. Vágynak az elismerésre, ami ideális esetben a szülőktől, a tanároktól és a kortársaktól is érkezik, igaz, más és másért. Ha sok helyről és sokféle dologért kapják az elismerést, akkor kialakul az a képük, hogy kompetensek és értékes tagjai a közösségnek. Ha azonban rendszeres büntetést, gúnyolódást, szidást kapnak, kisebbrendűség alakul ki bennük és a kétely a saját képességeik iránt.

—

A kisgyermeknek tehát ideális esetben nagyjából 12 éves korára kialakul a bizalma és reménye a világ felé, megjelenik benne az akarat és az, hogy autonóm módon létezik és cselekszik, képes lesz kezdeményezni és szándéka alakul ki egy-egy cselekedet végrehajtására, végül pedig kompetenciája segítségével teljesíteni tud társas közegben és bonyolultabb feladatokban is. Erikson elmélete szerint nem kell minden kihívást megugrani ahhoz, hogy a gyermek a következő szakaszba tudjon lépni. Ebben az esetben azonban számolni kell azzal, hogy a krízisek negatív kimenetei rossz hatással lesznek a fejlődésre és az életre. A beépült bizalmatlanság, szégyen, bűntudat és kisebbrendűség negatívan fogja befolyásolni a felnőtt alapvető működését. Az ezekből az életszakaszokból fennmaradt problémákkal és azok helyrehozásával egy pszichológus vagy pszichoterapeuta tud foglalkozni, semmiképpen nem egy coach kompetenciája közé tartozik a kisgyermekkorból fennmaradt dilemmákkal való munka, még ha a felnőtt ember jól funkcionál sem.

Következő cikkünkben áttekintjük az eriksoni fejlődés utolsó négy állomását és a hozzájuk kapcsolódó coach feladatokat, lehetőségeket.

Venni, tenni, lenni vagy nem venni, tenni, lenni – ez itt a kérdés

A mindennapok sodrásában nagyon nehéz megállni és tudatosan számba venni, hogy hol is vagyunk az életben és merre is tartunk. A céljaink letisztázása és a számunka megfelelő út kijelölése azonban nagyon fontos ahhoz, hogy tudatosabbá váljunk, és ezáltal sikeresebbek, elégedettebbek és boldogabbak legyünk.

A céljaid átlátásához most egy könnyen alkalmazható módszert mutatunk neked. Semmi másra nem lesz szükséged, mint egy tollra és egy üres papírra, melyre egy hét oszlopból álló táblázatot rajzolj.

1. A céljaidat először írd fel egymás alá az első oszlopba, hogy legyen egy teljes listád az átgondolandókról.

2. Ezután a következő oszlopban sorold be őket egységes kategóriákba, hogy láss egy rendszert a sokaságban.

3. A harmadik oszlopba írd fel, hogy mikorra szeretnéd teljesíteni a célt.

4. A negyediket pedig hagyd üresen. Ebbe a cél teljesülésekor egy hatalmas pipát tudsz majd tenni a saját vállad büszke megveregetése mellett.

5. A következő három oszlopban követezik az igazán izgalmas része a módszernek. Az alábbi három szó egyikét írd az oszlopok tetejére:

VENNI: ide olyan céljokat sorolj be, amik pénzért megvehetőek. Lehet ez egy autó, egy olasz körút, egy családi ház vagy az alapjövedelmed nagysága.

TENNI: ide tartozik minden olyan célod, ami tevékenységként értelmezhető. Ilyen lehet például egy lista a rég halogatott könyvekről, másoddiploma-szerzés az előmenetel érdekében, az álomsúly elérése vagy egy saját vállalkozás alapítása.

LENNI: ebben a kategóriában olyan célok legyenek, melyek a belső fejlődésed eredményei lesznek. Jelentheti ez az egészséges életmódot, a kiegyensúlyozott párkapcsolatot, vagy egy számodra nagyon izgalmas képzés elvégzését.

Érdemes valóban megcsinálnod a feladatot, mielőtt tovább olvasol, hogy ne befolyásolja a válaszaidat a cikk második fele, melyben a válaszok értelmezése következik

A VENNI célok tulajdonképpen megteremtik az alapot a másik kettő kategóriának, míg a TENNI célok megvalósítása lehet a cél a LENNI célok eléréséhez. Fontos, hogy a három kategória egyensúlyban legyen, azaz nagyjából egyenlő számú cél legyen mindháromhoz sorolva. Ha a VENNI célok kerülnek túlsúlyba, az nagyon anyagias, egysíkú gondolkodásra utalhat. A TENNI célok aránytalanul nagy mennyisége lehet az oka, hogy úgy érzed, elsodor az élet, soha nincs időd semmire és nem marad időd magadra. Ha pedig a LENNI célokból van több az arra utalhat, hogy nem sikerült még megteremtened az önmegvalósításod alapját mentálisan, anyagilag, vagy pedig a mindennapi tevékenységeid szintjén.

Minden célodnál gondold át, hogy melyik kategóriába is tartozik. Ne aggódj, ha valamiről nem tudod elsőre eldönteni, könnyen elfordulhat, hogy nem egyértelmű a célod miértje vagy több kategóriába is beletartozik. Az is lehet, hogy valamiért nem boldogulsz egyedül a célok letisztázásával. Ez is teljesen természetes, ilyenkor ne félj támogatást kérni egy szakembertől.

Amennyiben pedig hasznosnak találod a módszert és úgy érzed, hogy másokat is támogatnál fejlődésükben, Neked való az őszi Life coach képzésünk, ahol elsajátíthatod többek között a célállítás szakmai hátterét és módszertanát is.

Az önbecsülés és a teljesítmény összefüggése

Mi is az önbecsülés, miért fontos?

Nathaniel Branden amerikai pszichológus Az önbecsülés pszichológiája című könyvében a következőt írja: “ Az önbecsülés az egyén hajlandósága arra, hogy megtapasztalja önmagát,mint az élet alapvető kihívásaival megbírkózni képes, boldogságra méltó lényt.Mindez magába foglalja gondolkodási,tanulási,döntéshozási képességünket,s a felfogás, hogy a siker, a beteljesedés, a boldogság jó és természetes számunkra “
Dr. Davis Burns , ismert viselkedésterápiás szakember szerint: “ Az emberek azon képessége,hogy szeressék és tiszteljék önmagukat,attól függetlenül,hogy mások szeretik vagy visszautasítják őket.” A helyes önértékelés azt jelenti , hogy realisztikusak vagyunk. Őszintének kell lennünk önmagunkkal. Alázatosnak lenni. Értékelni dolgokat. Jó érzésünk kell, hogy legyen arról a személyről,akit a tükörben látunk.
Az önmagunk felé irányuló feltétel nélküli szeretet meghatározza az igazi értékünket. Tehát az önbecsülés: a képességeinkben lévő magabiztosságot jelenti.
Ez egy alapvető emberi szükséglet, hisz magabiztosságot ad abban,hogy megálljuk a helyünket, és sikeresek leszünk. Így erősen kapcsolódik a motivációhoz. Ugyanis,ha kellő önbecsüléssel rendelkezünk,képesnek tartjuk magunkat az adott dologra, így elvégezzük azt.

Az “én tudat” 2,5- 3 éves korban kezd el kialakulni. Filozófiai és pszichológiai fogalomként is definiálható, mely összességében a külső és belső tulajdonságaink megismerését az önazonosítást jelenti. Kezd kialakulni a saját magunkról alkotott képünk. Míg az énképet mindenki önmagára vonatkozóan alakítja ki,addig az önértékelés ezeknek az énkép jellemzőknek a pozitív illetve negatív értékelése során formálódik ki. (Nagy, 1997) Az önértékelés és az önbecsülés szubjektív mivolta abból is fakad,hogy önmagunk szerint mennyire vagyunk képesek megfelelni a saját illetve és a környezetünk( szülők, család, pedagógusok) által szabott elvárásoknak.
Az önbecsülés fenntartása ma már az egyik legalapvetőbb emberi igények közé tartozik,és nagy energiát fektetünk abba, hogy az önbecsülésünkön lehetőség szerint ne essen csorba.
Az önbecsülés formálódására már gyermekkortól a teljesítménykényszer és a szorongás van a legnagyobb hatással. Ez később maximalizmussá , pefekcionizmussá alakulhat, mert igyekszünk minnél jobban megfelelni a saját magunk, és környezetünk által támasztott követelményeknek. Később egyre magasabb célokat tűzünk ki/ vagy tűznek ki számunkra, melyeket mi igyekszünk elérni vagy túlteljesíteni.
Sikerélmény esetén folyamatosan növekszik az önbizalmunk. Teljesítményigény és kompetenciára való törekvés jelenik meg. Ellenkező esetben viszont, sikertelenség esetén a kudarctól való félelem jelentkezik, amely szorongást idéz elő. Ez figyelemzavart és legtöbbször elkerülő viselkedést eredményez.
Ezek már iskolások körében végzett kutatásokból is kiderülnek.
A szorongásoktól mentes ,sikerre és kompetenciákra törekvő tanulók nagyon fontos a teljesítménymotiváció alkalmazása. A magas teljesítményű tanulók esetében az önértékelés és önbecsülés egyértelműen pozitív, nagyfokú önbizalommal rendelkeznek,tisztában vannak képességeikkel , és ennek megfelelő célokat tűznek ki maguk elé.
Míg az alacsony önértékelléssel ellátott gyermekek, kerülik a feladatok elvégzését, és nem tűznek ki maguknak egyre nagyobb célokat, ezzel igazolva saját maguk számára, hogy nem is tudják azokat elvégezni.
Tehát az önbecsülés és önbizalom , már gyermekkorban kezd kialakulni, és ezt visszük magunkkal a felnőtt életünkbe.
Coachként feladatunk feltárni, hogy melyek kliensünknek azon tulajdonságai, amik az egészséges önbecsülésről adnak jelet, vagy amelyeknek hiánya épp egy negatív önbecsülésről árulkodik.

Rád jellemzőek az alábbi tulajdonságok?
-racionalitás
-kreativitás
-rugalmasság
-együttműködő képesség

Az alacsony önértékelés gyakori jelei:
– túlzott irányítási vágy
– félelem

A kevés önbecsüléssel rendelkező személy nem tud igazán boldog lenni, mert folyton úgy érzi, ő ezt nem érdemli meg. Az önbecsülés hiánya gyakran párosul a szeretet hiányával a szerző szerint, mivel szükségünk van önszeretetre ahhoz, hogy másokat is szeretni tudjunk.
Ez egy folyamat, ami nagyban hozzájárul a lelki egyensúlyunk megteremtéséhez. Gyakorlatilag egy önmagunkhoz való hozzáállás.
Azonban az önbecsülés és az önbizalom nem azonos , hanem két különböző dolog.
Míg az önbecsülés: az egész énről szóló értékelés, az önbizalom: sikeres legyek az élet különböző feladataiban.
Coachként gyakran találkozunk ezzel a problémával, pedig a kliens nem feltétlenül ezzel fordul hozzánk. Az ülések alkalmával azonban kiderül, bizony kevés önbizalommal, önbecsüléssel rendelkezik. Mivel ez az élet szinte minden területére kihat, nagyon fontos foglalkozni ezzel a témával. Ugyanis, ha a kliensnek növeljük az önmagába, képességeibe vetett hitét, az élete bármely területén pozitív változásokhoz vezet.

Milyen összefüggés van tehát az önbecsülés és a teljesítmény között?

Amikor valakinek alacsony az önbecsülése, inkább menekül a feladatai elől, halogat, vagy nem lép ki a komfort zónájából, akkor sem , ha valahol a lelke mélyén tudja, jobb lenne neki, akár az egész életét megváltoztathatná, de mindenféle kifogással élve , inkább marad a jelenlegi helyzetben, mint sem változtasson.
Mert a változás kockáztatás, és kell bízzak magamban annyira, hogy tudjam, megoldom az adott életfeladatot.
Amikor alacsony a magamba vetett hitem, azaz bizalmam, és úgy érzem képtelen leszek ezt vagy azt megoldani, elvégezni, abban ez esetben csökkenni fog a teljesítményem, hiszen nem fogom elvégezni, sőt bele sem kezdek, ellenben, amikor meg van a kellő önbizalmam, nő a teljesítményem, mert meg van a hitem, ami erőt ad számomra a feladat elvégzésére.
Coachként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük klienseikben az értékeiket, mert ha tisztában vagyunk az értékeinkkel, tudjuk,mire vagyunk képesek.
Ennek kellemes “mellékhatása” lehet az önbizalmuk növekedése, de vannak kifejezetten önbizalomnövelésre épített ülések is.

Te inkább halogatsz , vagy beleállsz a feladatba?
Vedd elő a naptárad, vagy gondold végig a feladatlistádat, amit a főnököddel egyeztettél.
Válassz ki 10 feladatot,amihez határidőt is rendeltél, ha ezekből 8-10 alkalommal az utolsó
pillanatban kezded el a feladatot,kimondhatod,hogy halogatsz.
Ezek után csak azt kell eldöntened szeretnél -e változtatni ezen?
A döntés a Tiéd, de ezt ne halogasd!

Life Coach képzésünkön ilyen és ehhez hasonló témákkal ismerkedhetsz meg, melyek mélyítik önismeretedet, növelik énhatékonyságodat, s olyan eszköztárat adnak a kezedbe, amellyel magadat és másokat is támogatni tudsz a fejlődés útján.

Nyári könyvajánló

„Az olvasással tudást halmozunk fel az agyunkban, de sajátunkká az csak a gondolkodás révén válik.”
John Locke

A hat gondolkodó kalap – Edward de Bono

„Edward de Bono minden írásában arra bátorítja az olvasót, hogy lépjen ki abból a gondolati sémából, amely alapvetően meghatározza
világképét és sokszor előítéletes magatartást eredményez, A Hat gondolkodó kalap frappáns, könnyen megtanulható és izgalmas eszközt ad mindazok kezébe, akik egyedül vagy kisebb-nagyobb csoportokban különböző problémák megoldásán gondolkodva új, innovatív ötletekre, javaslatokra vágynak, A különböző színű kalapok eltérő gondolkodásbeli paradigmákat jelentenek, a másik felével történő gondolkodás lehetősége pedig javítja a résztvevők empatikus képességeit és lehetőséget biztosít az eltérő vélemények elfogadására. Mindezeken felül a módszer az emberek közötti együttműködést is segíti azzal, hogy a vitákban az emóciók helyett a közös, egymást elfogadó gondolkodásra épít. Mindezek alapján kiknek ajánlom ezt a könyvet? Mindenkinek, aki a mindennapjait kreatív, lendületes és főleg konstruktív légkörben szeretné tölteni.”

Motiváció 3.0 – Ösztönzés másképp – Daniel H. Pink

„Daniel H. Pink, A megújult elme szerzője ezúttal darabokra zúzza a motivációról alkotott elképzeléseinket. Megmutatja, mi az, ami valójában motiválja az embert, és hogyan hasznosíthatók az ösztönző erők a munkában és a magánéletben. A szerző négy évtizedes kutató munkája eredményeként fejti ki, hogy a jutalmazás és büntetés rendszere miért működött jól a XX. században, és miért alkalmatlan a motiválására a XXI. században. Élvezetes stílusban, meghökkentő, de valós példákon keresztül mutatja be, hogy az önállóság, a szakmai igényesség és a céltudatosság hogyan válik napjainkban egyre inkább belső húzóerővé, s éppen ezért a régi ösztönzési elvek és módszerek helyett miért alkalmazzuk inkább a Motiváció 3.0 eszköztárát és módszereit.”

Asszertivitás – Hogyan érvényesítsük sikeresen az érdekeinket? – Sue Hadfield – Gill Hasson

„Unod már az olyan önfejlesztő könyveket, amelyek tele vannak érthetetlen szakkifejezésekkel, és a gyakorlatban tulajdonképpen használhatatlanok? A Scolar Kiadó új könyvsorozatának első kötetében csak egyetlen idegen szót kell megismerned: Asszertivitás. Ez az érdekeid érvényesítését jelenti oly módon, hogy mások igényeit is figyelembe veszed. A több évtizedes szakmai tapasztalatokkal rendelkező szerzőpáros nagy sikerű könyvében közérthetően fejti ki a témát, és konkrét élethelyzeteket mutat be, melyek segítségével Te is megtanulhatsz asszertív lenni önmagad, valamint családod, barátaid, szűkebb és tágabb környezeted érdekében”

Időparadoxon – Hasznosítsuk újra a tegnapot, élvezzük a mát, és legyünk úrrá a holnapon! – John Boyd, Philip Zimbardo

„Érdemes mielőbb végiggondolnunk, mennyire vagyunk az élvezeteket hajszoló, kockázatvállaló jelenhedonisták; az élet sorszerűségét elfogadó jelenfatalisták; a régi szép időket boldogan időző múltpozitívak; a kudarcokról és elszalasztott lehetőségekről panaszkodó múltnegatívak; célokért megvalósításáért küzdő jövőorientáltak vagy a spirituális életet hirdetők transzcendentalisták. Ha tisztázzuk az időhöz való viszonyunkat, könnyebben kezelhetjük mindennapi problémáinkat, konfliktusainkat és sikeresen elkerülhetjük a hibás döntéseket. „

Kezdj a miérttel – Az inspiráló vezetés titka – Simon Sinek

„Miért fontos inspirálnunk a vevőinket ahelyett, hogy manipulálnánk őket?
Miért tudnak egyes vezetők mindenki másnál jobban hatni a csapatuk tagjaira?
Miért nyereségesebbek és befolyásosabbak bizonyos vállalatok a versenytársaiknál?

Bármelyik szervezet meg tudja mondani, mit csinál; a legtöbb azt is el tudja magyarázni, hogyan csinálja; de azt csak nagyon kevesen tudják világosan megfogalmazni, miért csinálják. A miért soha nem a pénz vagy a profit – az mindig csak eredmény. Simon Sinek vezetési és marketing-tanácsadó a világformáló vezetők gondolkodását, cselekedeteit és kommunikációt tanulmányozva felismerte, hogy azért tudták inspirálni a környezetüket és értek el nagy dolgokat, mert ösztönösen a miérttel kezdtek. „

Mindfulness-kalauz – Tudatos jelenlét az agyonhajszolt elmének – Ruby Wax

„Száz éve még senki sem halt bele a stresszbe ezt a fogalmat mi találtuk ki, és hagytuk, hogy mára a stressz irányítsa az életünket. Az evolúció lehetővé teszi, hogy tizenöt centis tűsarkon egyensúlyozzunk, de érzelmileg még mindig a vízi életformák szintjén tengődünk. Ruby Wax szerint ezekre a modern problémákra a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét a megoldás, ami nem azt jelenti, hogy egyenes derékkal, törökülésben ülünk egy dombon, és mantrát dúdolunk. A tudatos jelenlét olyasmi, ami mindenkinek hasznára válhat: megtanuljuk észlelni a gondolatainkat és érzéseinket, hogy valóban megélhessük az életet.”

Az empátia ereje – Roman Krznaric

„Létezel, tehát vagyok.

Az empátia azon túl, hogy meghatározó szerepet játszik abban, kik is vagyunk valójában, nélkülözhetetlen tulajdonság a 21. században. Ha képesek vagyunk a másik helyébe képzelni magunkat, javul az életminőségünk, harmonikusabbak lesznek a kapcsolataink, és új megvilágításba kerülnek az élet legfontosabb kérdései. Roman Krznaric népszerű filozófus áttekintette a pszichológia, az agykutatás, a társadalomtörténet és más szakterületek empátiával kapcsolatos kutatásait, valamint beleásta magát az empátia számos úttörőjének munkásságába. Terepmunkája során az élet legkülönbözőbb területein tevékenykedő embereket ‒ köztük befektetési bankárt, rendőrtisztet, hajléktalant ‒ kérdezett meg az empátiával, illetve annak hiányával kapcsolatos tapasztalataikról.”

A pozitív érzelmek hatalma – A boldogság evolúciója – Barbara Fredrickson

„Két év alatt húsz évet öregedett. Kivirult a szerelemtől. Ki ne ismerné ezeket a kifejezéseket? Már-már közhelyek, de mint a közhelyeknek általában, van igazságalapjuk. A rossz gondolatok, a stressz, a szeretetlenség a testet is megbetegíti, elgyengíti, míg a jó dolgok, a szeretet, a hála, a siker megfiatalít, megerősít és megszépít.

A fejlett nyugati kultúrákra jellemző a negativitás mint mérce. Nem a jóra törekszünk, hanem a rosszat akarjuk megszüntetni. Néhány évtizede megszületett a pozitív pszichológiai irányzat, amely azt tűzte ki célul, hogy a pozitív érzések, gondolatok, állapotok és célok mibenlétét és hatásait vizsgálja.”

A csend ereje – A zárkózott ember útja a sikerhez – Sylvia Löhken

„Türelmesen meghallgat másokat, előbb gondolkodik, csak utána beszél. Egy találkozókkal teli nap után szívesen van egyedül. Jobban szereti, ha kevés, de igazán jó barát veszi körül. Ezek a visszahúzódó vagy introvertált emberek legfőbb jellemzői.

Ebből a könyvből most megtudatja, hogyan érvényesítheti visszahúzódó emberként erősségeit a szakmai- és magánéletben, például jó koncentrációs képességét, analitikus gondolkodását vagy függetlenségét. A jól bevált stratégiák segítik, hogy a kapcsolataiban, tárgyalások vagy viták alkalmával jól szerepeljen és legyőzze az akadályokat. Megtudhatja, hogy befelé forduló ember létére hogyan válhat sikeres vezetővé a saját személyes stílusával, és hogyan dolgozzon hatékonyan együtt extrovertált munkatársaival.”

Amikor Nietzsche sírt – A szenvedély regénye – Irvin D. Yalom

„Biztonságosan élni veszélyes.

Bécsben, a 19. század végi szellemi erjedés közegében nagy drámája dúl szerelemnek, sorsnak és akaratnak. Josef Breuer, a pszichoanalízis alapító atyáinak egyike pályája csúcsán. Friedrich Nietzsche, az európai filozófia meghatározó szellemeinek egyike az öngyilkosság szélén. Amikor az igen tehetséges Breuer doktor elvállalja Nietzsche gyötrő fejfájásainak és egyéb testi kínjainak gyógyítását kísérleti stádiumban lévő módszerével, a „beszélgetős terápiával”, még csak nem is sejti, hogy a különös kúra neki is enyhülést fog hozni, hiszen ahhoz, hogy segítsen páciensén, előbb neki kell megküzdenie a maga démonaival.

Az Amikor Nietzsche sírt tényt kever írói fantáziával, kedélyes hangulatot feszültséggel. Irvin D. Yalom (A Schopenhauer-terápia) felejthetetlen történetet mesél olvasóinak a szenvedély természetéről és a barátság megváltó erejéről.”

Az 5 szeretetnyelv: Egymásra hangolva – Az életre szóló szeretet titka – Gary Chapman

„Hogyan őrizhető meg a szeretet a párkapcsolatban, amikor a szerelmi lángolás alábbhagy? A válasz az öt szeretetnyelv megismerésében rejlik: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés. Gary Chapman világhírű könyvének megújult kiadása segít a pároknak abban, hogy ráhangolódjanak egymás szeretetnyelvére.”

Pozitív fegyelmezés – Jane Nelsen

„Jane Nelsen pozitív fegyelmezésről szóló könyve szokatlan hangot üt meg a magyar gyereknevelési irodalomhoz szokott olvasó számára. A szerző leleplezi, hogy a hagyományos büntetőeszközök a gyerek megalázására épülnek, amire ép lelkű gyerek csak ellenállással vagy önfeladással reagálhat. A könyv célja, hogy segítsen a bevett fegyelmezési eszköztárunkat olyan eszközökkel leváltani, amelyek határozott korlátokat állítanak, de egyben jellemformálóan hatnak, a felelősség és az életismeret irányába terelik a gyereket, miközben mentesek a megalázástól és az öncélú, rejtett bosszúvágytól hajtott büntetéstől. Nem kell ezt szégyellni: Nelsen fegyelmezni akar, de pozitív, azaz a személyiségfejlődést és a kapcsolatokat előrevivő formában. A Pozitív fegyelmezés hasznos tippeket, eszközöket adhat azoknak, akik az egyensúlyt keresik szabadon engedés és korlátozás között.”

Narziss és Goldmund – Hermann Hesse

„Goldmund egész életén át a művészi ideált keresi. Ehhez azonban önmagára kell találnia; érzéki tapasztalatokon alapuló önismeret, a természet adományozta tehetség kibontakoztatása és kamatoztatása lehet csak legfőbb célja. Az önkeresés és önismeret útján sokáig segíti az ellentétes jellemű Narziss, az aszkéta paptanár, a szellem embere. A főhős fejlődése, útja önmagához és a művészi beteljesüléshez egy ellentétes, taszító-vonzó póluspár dinamikus erőterében zajlik.”

LIFE COACHING, a sikeres életvezetés eszköze

Saját magunk felfedezése, megértése már önmagában is felbecsülhetetlen értékkel bír, ha coachként egy elakadáson tudunk túllendíteni valakit, az az egyik legfelemelőbb emberi érzés.

Világszerte a coaching a leggyorsabban növekvő szektor az információtechnológia után, így van ez hazánkban is. Kiknek való és mit jelent a coaching a gyakorlatban?

Erről kérdeztük Kovács Zoltánt, a Vista Verde Oktatási Központ vezetőjét, aki maga is coach, és már számos Life coaching képzésük után adhatta át a sikeresen végzetteknek a nekik járó tanúsítványt.

– Honnan ered ez az egész világon elterjedt, de sokak által csak hallomásból ismert hivatás?

-A coaching, mint fogalom Tim Gallway nevéhez fűzhető, aki 1960-as években a Harward Egyetem tenisz csapatának kapitánya volt. Meglátása szerint az edző, azaz a coach dolga segíteni a játékosok útjából elmozdítani vagy csökkenteni azokat az akadályokat, amik hátráltatják őket a jó teljesítmény elérésében. A közösen felállított célhoz vezető út során a játékos felszínre hozza, fejleszti saját képességeit, az edző pedig folyamatos technikai segítséget nyújt.

Korábbi gyökereket kutatva visszamehetünk akár egészen Szókratészig, aki beszélgetőpartnereinek megoldások, tanácsok helyett csupán jól irányított kérdéseket tett fel, s így a döntés szabadságát meghagyva, a válaszokat valóban a tanítványok saját maguk adták meg. Ez történik tulajdonképpen a coaching folyamat során is.

– Mi a titka, miért mondják ennyire eredményesnek a coachingot?

Ennek a hivatásnak az a különlegessége, hogy a coach pozitív irányú változásokra készteti klienseit, és az első személy, akit ezen a folyamaton végig visz, az saját maga. Egész életünkben kerüljük az önismeretet, az önreflexiót, a coach segítségével tudatosabban, magabiztosabban, tervezettebben éljük mindennapjainkat, ez az ami energizálja a résztvevőt.

A Life coach képzést sokan egy belső utazáshoz hasonlítják. Tulajdonképpen egész életünk egy út. Mivel azonban nagyon sok valós és vélt elvárással, lehetőséggel találja szemben magát az ember, ha nem dönt tudatosan, körültekintően, akkor élete során számos kerülőutat, vagy éppen zsákutcát kell végigjárnia. Sok az elakadás, “leülés”.

Rengeteget költ a ma embere haszontalan dolgokra, rengeteg impulzus ér bennünket, túl sok mindennek akarunk, illetve kell megfelelni.

Saját magunk felfedezése, megértése azonban már önmagában is felbecsülhetetlen értékkel bír, és ha ráadásul ezáltal egy elakadáson tud túllendülni valaki, annak jelentősége nem igazán fejezhető ki pénzzel vagy bármilyen mértékegységgel.

– Miért ennyire népszerű a coaching Magyarországon?

A coaching népszerűsége véleményem szerint többek között annak köszönhető, hogy az úgynevezett coaching üléseken részt vevő kizárólagos figyelmet kap és a pozitív eredmények várhatóan gyorsan jelentkeznek.

– Kik jelentkeznek általában Life Coaching képzésre?

A foglalkozásukat tekintve igen sokszínű a jelentkezők köre. Egyrészt az úgynevezett segítő szakmával rendelkezők szeretik coachinggal bővíteni a szolgáltatásaik palettáját. Másrészt üzlettulajdonosok, vezetők, menedzserek, HR-esek, akik a képzésünkön elsajátítható kompetenciákkal hatékonyabbá, eredményesebbé tudnak válni.

Találkoztam már masszőrrel, személyi edzővel, nyelvtanárral és sok más, emberekkel foglalkozó szakma képviselőivel. Egy kedves diákunk például fodrász, aki munkája során egész nap a kuncsaftjaival beszélget, és nekik tud pluszt nyújtani.

Vannak, akik önmagukat szeretnék fejleszteni, és ezáltal magánéletüket, karrierjüket sikeresebbé tenni. Vannak olyanok is, akik ösztönösen buzdítanak, motiválnak másokat, és a coaching eszközök és coaching módszerek elsajátításával tudatosan támogathatják környezetüket.

– Női vagy férfi hivatásról beszélgetünk, ha lehet ilyet kérdezni?

Abból a magyar nőkre is jellemző statisztikából kiindulva, hogy a 30-as, 40-es, 50-es éveiben járó hölgyek lelkesen keresnek önfejlesztési lehetőségeket, nem meglepő, hogy a képzéseinken résztvevők többségét nők alkotják. Erről a korosztályról mondható el leginkább, hogy szívesen olvasnak, járnak előadásokra, tréningekre. Igyekeznek egészségesen élni, keresik a válaszokat, megoldásokat.

El kell, hogy mondjam azonban, ezzel is buzdítva a férfiakat, hogy a már említett “ősökön” kívül számtalan remek coachot tudnék felsorolni a férfiak köréből is.

– Van esetleg, akinek nem ajánlaná tiszta szívvel a coachingot?

Úgy érti, minden esetben alkalmazható-e? A coaching hasznos eszköz lehet bárki számára, de nem minden esetben. Mivel a coach nem feltétlenül pszichológus is egyben, ezért a gyakorlatban az első találkozás alkalmával, amit akvizíciós beszélgetésnek is szoktak nevezni, a coach egy mély, kb. egy órás beszélgetés során felméri, hogy a változtatni kívánt helyzetből vagy területről kiindulva tudnak-e közös munkával továbbjutni, vagy más szakember segítsége nyújthat megoldást, itt derül ki az is, „működik-e a kémia” tudnak együtt dolgozni, vagy sem.

Ha viszont a kurzusra gondolt, akkor miután magam is kifejezetten élveztem a képzést, feltöltődés volt a számomra, és sokat profitáltam belőle, így tényleg mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy vegyen részt egy ilyen utazáson, ha teheti. Az önismereten kívül számos olyan kompetenciát fejleszt, mint például érzelmi intelligencia, kérdezéstechnika, konfliktus-és stresszkezelés, időgazdálkodás, amelyekkel az ember csak nyerhet.

forrás: Sikeres Nők magazin

Mi a pszichoszomatika és hogyan kapcsolódik a stresszhez? 2.rész

Milyen kapcsolat van a pszichoszomatika és a tartós stressz között? Olvassátok el összefoglalónkat, hogy bővebb információt kapjatok a témával kapcsolatban!

Hol is tartottunk?

A cikksorozat előző részében, amit itt olvashattok el, végig vett pszichoszomatikai alapismeretekre építve máris száguldunk tovább azok felé az okok felé, amik az életminőségünket bombázzák az által, hogy testi tüneteket generálnak. A pszichoszomatika azonban túlmutat holmi fejfájáson, hátfájáson. Attól, mert valakinek fáj a feje, nem mondhatjuk, hogy: „Édesem, fáj a fejed? Jaj Gézám, túl sokat stresszelsz! Fontos a holisztikus szemléletmód, vagyis az, hogy ne csak a tüneteket, hanem a lehetséges kiváltó okokat, és saját magunkat (személyiségünket, megküzdési stratégiáinkat) is figyelembe vegyük. Miért ne fájhatna Géza feje a; a tegnapi csapatépítő utolsó állomásán bevitt „folyadékmennyiség” miatt, b; vagy netán azért, mert szegény Géza frontérzékeny, c; vagy, mert Géza reggel a Costában vett elviteles Espresson kívül ma még nem vitt be más folyadékot és a pesszimizmus elkerülése végett itt be is fejezném a felsorolást. Egyszóval az oka annak, ha valaki minden szervi elváltozás vagy betegségre utaló egyéb jel nélkül mégis testi tüneteket produkál, igen változatos képet mutat. A következőkben végig veszem azokat a faktorokat, amik kifejezetten a pszichoszomatikus tünetcsoport indikátorai.

Környezet által gerjesztett krónikus stresszhatás

Kinek mi jut elsőként eszébe? Mert nekem a multi…A mókuskerék, a terrorizáló főnök, a fojtogató határidők, a rémálmainkban visszatérő post it hegyek hova legyek, az ellenőrzés, a hisztis asztalszomszédok, a dögunalmas negyed éves meetingek. Sokak válnak a kultúrába való beilleszkedés sikertelenségének eredményeként kiközösített munkatársakká. Itt felmerülhet a mobbing gondolata, vagy az alkalmazkodási zavaré. Ez utóbbi azt takarja, hogy az alkalmazkodási képtelenség miatt keletkezik egy erős szorongás, ami teljesítményromláshoz vezet és a személyiség beszűkülését okozza. De egy rosszul funkcionáló párkapcsolat is lehet traumatizáló hatású.

Élethelyzetből adódó akut stressz zavar

Ennek tipikus esetei a hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség, párkapcsolat megszűnése, munkanélküliség.

A különböző pszichopatológiai állapotok

szintén közbenjárói az egészség romlásának. Ilyen például a generalizált szorongás, vagy más néven a szabadon lebegő szorongás, amely lényegesen rontja az egyén életben való funkcionálását azzal, hogy állandó rettegésben tartja az illetőt. Ennek idegrendszeri hátterét a következő cikkben taglalom majd. A PTSD, vagyis a poszttraumás stressz zavar, amely egy átélt, látott vagy sokszor akár csak hallott trauma után keletkezik. Az emlékek a későbbiekben flashback formájában kísértik az illetőt, amelyhez nagyon erős szorongás társul. A depresszió szintén ebbe a kategóriába sorolható. Sorolhatnánk még egyéb fóbiákat, szorongásos betegségeket és depresszív zavarokat, de nem szeretném ezzel „fokozni” a hangulatot, továbbá kimeríteni a teljes DSM IV.-et.

Bizonyos mentális betegségek

Különös test érzeteket okozhatnak. Az egyik legismertebb példája ennek a hipochondria, amelyet szerintem mindannyian ismerünk, ha nem máshonnan a köznyelvből. De ide sorolhatóak a konverziós zavarok, közismertebb gyűjtőnevén a hisztéria csoport. Ezek jelentős szenvedést, rohamokat, görcsöket, akár még bénulást is okoznak.

A személyiség

Szintén katalizátora lehet egyes testi tünetek kialakulásának. A stresszel való megküzdésben beszélhetünk A és B típusos személyiségről. Mindannyian a két típus valamilyen arányú „keverékei” vagyunk, de van akinek egy cseppnyivel több ’A’ típusos vonása van. Na de miről is beszélek. Az ’A’ típusos egyének lobbanékonyak, extravertáltak, türelmetlenek, élménykeresőek, pörögnek ezerrel, ingerlékenyebbek, sokszor ellenségesek és agresszívak, míg a ’B’ típusok nyugodtabbak, a Dolce Vita mottója lebeg lelki szemeik előtt, kevésbé jellemző rájuk , hogy lerágnák mind a 10 körmüket stresszes helyzetben, ellentétben az ’A’ típussal, aki mélyen átéli a stresszt és teljesen beleengedi magát a szituációba. Továbbá a kontroll helye alapján megkülönböztetünk külső és belső kontrollos egyéneket. Akire a külső kontroll jellemző, arra a „magával sodorja az élet” felkiáltás jellemző. Kissé passzív résztvevője életének, hagyja a körülmények „áldozata” vagy „kiemeltje” legyen. A belső kontrollos egyén ezzel szemben mindent megtesz azért, hogy a külvilágot kontroll alatt tartsa, és proaktívan, a maga javára formálja környezetét.

Azt hiszen ezen a ponton lelövöm magam, és hagyom az információkat megemészteni. Egy hét múlva jelentkezem a különféle testi tünetekkel, és egyéb érdekességekkel.

Bár jön a hideg front, tartsatok ki!

Szép hetet kívánok!

Hevesi Lia Munka- és Szervezetpszichológus

Miért fordulunk coachoz? 1.rész

Az ügyfeleink különböző elvárásokkal érkeznek a coachingra.

Miért fordulunk Coach-hoz?

Az ügyfeleink különböző elvárásokkal érkeznek a coachingra

Van aki valamilyen, jól körülhatárolt témára vagy problémára keres megoldást, amely néhány ülés segítségével megoldódik. A paletta igencsak széles, a magánéleti problémáktól egészen a munkahelyi krízisen át bármi előfordulhat.
Van aki önfejlesztési eszközként gondol a coachingra.
Az esetek jelentős hányadában az életükben folyamantosan jelen lévő, elérhető coachot kersnek, akivel minden problémájukat meg tudják osztani.
De olyan is előfordul, hogy valaki a vezetői, családtagjai esetleg barátai javaslatára jön el egy beszélgetésre.

A coachnak minden esetben az etikai és a szakmai irányelvek betartásával és magas szintű önismerettel kell kialakítania azt a kapcsolati szerződést, amely világossá teszi az ügyfél számára, hogy mit várhat el tőle, és mit nem, valamint hogy kinek, milyen felelőssége van a coaching sikerében. De azt is tisztázni kell az ügyféllel, hogy milyen igényeit, kéréseit, megnyilvánulásait fogadták el, és melyeket nem.

Ha úgy érzed, hogy szívesen fordulnál professzionális segítőhöz, fordulj hozzánk bizalommal! Több éves tapasztalattal rendelkező coachaink örömmel állnak rendelkezésedre!