Tájékoztató önismereti visszajelzés, nem diagnózis.
Hol folytatható?
Ez a teszt a saját nézőpontodból mér. Azt nem mutatja meg, hogyan látják a konfliktusaidat azok, akik veled vannak bennük. Erre való a 360 fokos változat: te is kitöltöd, és néhány hozzád közel álló ember névtelenül visszajelez.
Mit mért ez a teszt, és mit nem?
Az öt konfliktuskezelési mód Kenneth Thomas és Ralph Kilmann modelljéből származik. A modell két tengelyen helyezi el a viselkedést: mennyire állsz ki a saját érdekedért, és mennyire veszed figyelembe a másikét. Ez a teszt saját tételekkel dolgozik, és nem azonos a szerzők licencelt kérdőívével.
Amit ez a 30 páros nem tud:
- Nem diagnózis. Azt mutatja, mihez nyúlsz először, nem azt, hogy jól vagy rosszul kezeled a vitákat.
- Nincs jó és rossz mód. Mind az ötre szükség van, csak más helyzetben.
- A pontszámok egymáshoz képest értendők. Az öt szám összege mindig harminc, tehát ha az egyik magas, egy másiknak alacsonyabbnak kell lennie. Két ember eredménye emiatt nem hasonlítható össze közvetlenül.
- Magyar normatáblánk nincs, ezért nem mondjuk meg, hol állsz másokhoz képest. A saját sorrendedről szól.
- Az önkép nem mindig egyezik azzal, ahogy mások látnak. Erre való a külső visszajelzés.
- Nem csak a munkádra kérdez. Aki kitöltés közben végig a főnökére gondol, más eredményt kap, mint aki a párjára.
Ez tájékoztató önismereti visszajelzés, nem diagnózis és nem terápia. Ha egy konfliktus tartósan nyomaszt, vagy ha megfélemlítés, bántás van benne, kérj segítséget szakembertől.
Az öt módot részletesen a Thomas és Kilmann modellről szóló cikkünkben fejtjük ki. Ha a stílusodon változtatnál is, arra való a konfliktuskezelés és hatékony kommunikáció tréning. Van másik ingyenes tesztünk is: a személyiségteszt negyven állítással, és a stressz teszt, ami azt méri, mi visz el és mi ad erőt.
Az öt konfliktuskezelési mód
A versengő mód
Ha vitába keveredsz, kiállsz a saját álláspontodért, és igyekszel elérni, amit szeretnél. Nem hallgatod el, mit gondolsz, és nem hátrálsz meg attól, hogy ez feszültséget okoz. A magad igazát képviseled akkor is, ha ezzel egyedül maradsz.
Mikor válik be. Akkor ér a legtöbbet, amikor gyorsan kell dönteni, amikor elvi kérdésről van szó, vagy amikor olyat kérnének tőled, ami átlép egy határodat. Aki soha nem áll ki magáért, annak a véleményét idővel meg sem kérdezik.
Mikor kockázat. Ha ez az egyetlen eszközöd, a körülötted lévők egy idő után nem mondják el, mit gondolnak valójában, mert tudják, hogy úgyis a te akaratod érvényesül. Ilyenkor megnyersz egy vitát, és elveszítesz egy őszinte beszélgetést.
A problémamegoldó mód
Nem elégszel meg azzal, hogy valaki nyer, valaki veszít. Utánajársz, mi áll a másik kérése mögött, elmondod a sajátodat, és addig dolgoztok rajta, amíg mindkettőtöknek jó lesz. Ez a mód a leglassabb, és sokszor a legtartósabb eredményt hozza.
Mikor válik be. Akkor a legerősebb, amikor a téma mindkettőtöknek sokat számít, amikor hosszú távra kell döntést hozni, vagy amikor az ügy és a kapcsolat is számít. Itt derülnek ki azok az igények, amikről a vita elején még szó sem esett.
Mikor kockázat. Sok időt és figyelmet kér. Ha apró ügyeken is végigviszed, a másik fárasztónak élheti meg, hogy egy tízperces kérdésből órás beszélgetés lesz. Van, amikor a gyors döntés többet ér, mint a tökéletes.
A kompromisszumkereső mód
Mindketten engedtek egy kicsit, és így születik döntés. Nem az a célod, hogy a lehető legjobb megállapodás szülessen, hanem hogy mindketten el tudjátok fogadni, ami lesz. Ez a leggyakoribb felnőtt megoldás a hétköznapokban.
Mikor válik be. Jó szolgálatot tesz, ha fogy az idő, ha a két igény nagyjából egyforma súlyú, vagy ha egy hosszú vita után legalább félútig el kell jutni. Akkor is hasznos, ha a téma nem éri meg a teljes körű átbeszélést.
Mikor kockázat. Ha túl korán zárod le, sosem derül ki, lett volna-e olyan út, amin egyikőtöknek sem kell veszítenie. A gyors felezés elfedi, mi a valódi tét, és mindketten félig elégedetten álltok fel.
Az elkerülő mód
Nem mész bele minden vitába. Van, amit halasztasz, van, amit elengedsz, és van, hogy egyszerűen kilépsz a helyzetből. A téma ilyenkor nyitva marad, te viszont megőrzöl egy kis nyugalmat.
Mikor válik be. Ér valamit, amikor az ügy tényleg apró, amikor forró a hangulat és jobb kivárni, vagy amikor nem rajtad múlik a döntés. Egy indulatos pillanatban a csend néha többet ment meg, mint a legjobb érv.
Mikor kockázat. A ki nem mondott dolgok nem tűnnek el, csak gyűlnek. Ha sok minden marad benned, egy jelentéktelen apróságon robban ki mindaz, ami hetek óta összegyűlt. A másik pedig azt hiszi, minden rendben van.
Az alkalmazkodó mód
Sokszor a másik igényét teszed előre a sajátod elé. Ráhagyod a döntést, engedsz, vagy nem mondod ki, ami neked fájna. Nem gyengeségből teszed, hanem mert így véded azt, ami neked számít: a kapcsolatot.
Mikor válik be. Sokat számít, ha a másiknak valóban többet jelent az ügy, ha belátod, hogy nincs igazad, vagy ha egy kapcsolat többet ér neked, mint az adott kérdés. Aki tud engedni, annak a nemet mondása is súlyosabb.
Mikor kockázat. Ha mindig te engedsz, a környezeted hozzászokik, és egy idő után meg sem kérdezi, mit szeretnél. A benned maradó igényekből lassan keserűség lesz, és az sokkal nehezebben javítható, mint egy kimondott nézeteltérés.