Vista Verde fekvő logó

Megterveztem – hogyan tovább?

 

December 31. és a január 1. az újévi fogadalmak napjai. Január hónap azonban a valódi tervezés időszaka kell, hogy legyen. Ezért építettük blogposztjainkat januárban mi is a tervezés témája köré. Először azt jártuk körbe, mik a buktatói a tervezésnek, majd arról írtunk, hogyan kell jól tervezni. Reméljük, többen ezek hatására el is jutottak a konkrét tervekig – de hogyan vidd véghez, amit elterveztél?

Rendszeresen monitorozd a folyamatot

Ne csak a végcél lebegjen a szemed előtt, aktív figyelemmel kísérd a folyamat minden lépését. Köved, hogy milyen mérföldköveken haladsz át, légy aktívan jelen a változásban és figyeld benne magadat. Vedd észre saját tested és érzésed, valamint a környezeted jelzéseit, ezek ugyanis értékes útjelzők lehetnek számodra.

Ha kell változtass, az eredeti terven.

Van olyan, hogy változnak a körülmények vagy a prioritások, így muszáj a tervnek és a kivitelezésnek is ezekhez a változásokhoz igazodnia. Fontos, hogy legyen benned és a tervedben is rugalmasság, hiszen mint mondani szokták: Ember tervez, Isten végez. Hidd el, egyáltalán nem kudarc, ha végül nem a kezdeti cél valósul meg.

Ugyanakkor ne legyen mindez a kifogásod arra, hogy az első nehézség után feladd a terved. Küzdeni igenis kell, inkább annak a megtalálása fontos, meddig érdemes ragaszkodni valamihez, s mettől érdemes inkább változtatni.

Például, ha elkezdesz futni, de néhány alkalom után nem érzed, hogy ez a te mozgásformád lenne, ha hagyd abba a sportot, inkább próbálj ki több sportágat is, hogy megtaláld a neked legmegfelelőbbet.

Fokozatosság

Ne legyen drasztikus a változás. Apró lépésenként haladj, mindig csak egy kicsi többet vagy máshogy, mint az előző nap. Ha például az életmódváltást tűzted ki célul, akkor ne kezdj heti hét nappal az edzőteremben. Először csak egy, néhány hét után kettő, majd három napot járj, míg fokozatosan hozzá nem szoksz a rendszeres mozgáshoz. Mire észhez kapsz, már minden megerőltetés nélkül fogod teljesíteni a terved.

Folyamat élvezete és részcélok ünneplése

Ez talán a legfontosabb. Ha nem élvezed, amit csinálsz és ha tartósan nem érzed magad jól, akkor ne csináld, amit elkezdtél. Lásd a folyamat szépségeit, vedd észre, ha valami jó dolog történt benned vagy körülötted a változás hatására. Még ha nem is a végcélod érted el, akkor ünnepeld meg, ha valamit sikerült megcsinálnod. Hidd el, nemcsak a 10 kiló leadása a dicséretre méltó, hanem a kettő is. Engedd meg magadnak, hogy büszke lehess saját magadra. Persze egy részeredmény nem azt jelenti, hogy hátra dőlhetsz, inkább azt, hogy jó úton haladsz.

Tarts ki

Kutatások azt bizonyítják, hogy egy új szokás beépüléséhez legalább 30 nap szükséges. Ezért se add fel az első nehézség után, teljesen természetes, hogy nem megy minden azonnal, egycsapásra. A tartós változáshoz idő kell és kitartás, az álmok megvalósítása küzdelmes lehet, ugyanakkor, ha szívvel-lélekkel szeretnéd, biztos lehetsz benne, hogy megéri érted dolgozni.

Az is természetes, ha valami nem megy egyedül. Ahogy korábban is írtuk, egy mentori kapcsolat segíthet átlendülni a nehezebb helyzeteket. Keresd szakembereinket, ha biztos szeretnél lenni abban, hogy profi támogatást kapsz.

Hogyan lesz nem bullshit az évtervezés?

Január a tervezés időszaka, legyen szó a magánéletről vagy az üzleti világról. Még nem késő most sem nekiülni, így abban segítünk, hogy mitől tud hasznossá válni  a folyamat.

Előző cikkünkben összegyűjtöttük, milyen buktatókon csúszhat el a tervezés, de mi kell ahhoz, hogy ne legyen bullshit?

Adj elegendő időt magadnak a tervezésre.

Ne fuss át az évtervező füzeten fél óra alatt, egy ilyen kitöltése és a kérdések átgondolása több órát is igénybe vehet. Olyankor ülj neki az évtervezésnek, amikor biztosan tudod, hogy van kényelmesen akár egy fél napod is a dologra és nem fog semmi félbeszakítani közben.

Légy könyörtelenül őszinte magaddal.

Ne félj látni a realitásokat, a korlátokat, de a lehetőségeket sem. Valld be magadnak az igazat, mi az, amiben tényleg változtatni akarsz és mi az, amit csak egy külső nyomás miatt kezdenél el. Hidd el, ha az utóbbi áll fenn, nagy eséllyel nem jutsz el a célodig, hiszen a motivációd nem a sajátod. Fókuszálj inkább arra, ami tényleg fontos neked, amiért tényleg tenni szeretnél, és mérd fel az erőforrásaid hozzá.

Csöndesedj el.

Ez tudja biztosítani a lehetőséget arra, hogy őszinte lehess saját magadhoz. Ugyanakkor az is segíthet, ha egy hozzád közel álló személlyel ülsz le megbeszélni az évtervezést. Ez ne menjen át baráti beszélgetésbe, maradjatok a témánál és az évtervező vonalvezetőjénél. A másik ember reflexiói, észrevételei, kérdései is sokat adhatnak a folyamathoz, az általa tartott tükör mélyítheti önmagunk megértését és az őszinteséget.

Tűzz ki SMART célokat.

Ez a célállításnak egy olyan módszere, ami segít abban, hogy a kitűzött terv könnyebben meg tudjon valósulni. De mit is jelent ez az igen elterjedt betűszó?

Specific: a cél legyen elég specifikus

Measurable: a cél legyen mérhető

Achievable, attractive: a cél legyen elérhető, fontos és vonzó a számodra (tehát belső motivációból fakadjon)

Relevant, realistic: a cél ne legyen a földtől nagyon elrugaszkodott, legyen aktuális számodra

Timed: a cél teljesítése legyen időhöz kötött

Tehát ahelyett, hogy azt mondod, idén mostmár aztán tényleg vékonnyá válasz a strandszezonra, hangozzon inkább így a cél: 2022 december 1-ig 80 kilóról legalább 65 kilóra szeretnék fogyni. Ez havi átlagosan 1,5 kiló fogyást jelent, ami megfelelő étrenddel és rendszeres mozgással elérhető számomra. Nem fogom sanyargatni magam és könnyebb utat választani fogyasztó tablettákkal, nem is a nyári a határidő a célom. Az életmódváltás mellett köteleződöm el, az hozhat igazi, tartható eredményt. Fontos, hogy teljesítsem a célom, hiszen szeretném jól érezni magam a bőrömben, egészségesebb és fittebb lenni, ezzel megelőzve számos betegséget.

Készíts megvalósítási terveket is.

Ez segít téged abban, hogy megtedd az első lépést és folytatni is tudd, amit elkezdtél. A részletes terv egy útmutatás saját magadnak a jövőre nézve, segít, ha elbizonytalanodtál, vagy ha a kedved szeged. A konkrét lépések ugyanis átlendíthetnek a holtpontokon, hiszen tudod, mit kell tenned, a kifogások keresése helyett ott lesz a kulcs a kezedben a folytatáshoz.

Kérj fel valakit mentorodnak.

A közhiedelemmel ellentétben a mentor – mentorált kapcsolat nem csak egy nagyvállalati rendszerben tud működni, hanem kiválóan alkalmas a magánéletben is a megfelelő keretek mellett. Keress egy olyan embert, akiben megbízol, akivel kölcsönösen tisztelitek egymást, akire akár fel is nézel. Szerepkonfliktus ugyanakkor a legtöbb esetben nem segíti a mentorálási folyamatot, tehát az egyik szülődet vagy a párodat felkérni nem biztos, hogy a legjobb ötlet. Ilyen kapcsolatokban ugyanis sok minden vegyül, akár régi sérelmek vagy ki nem mondott elvárások is.

Egy jó mentor legyen megbízható, szavahihető, pontos, a megbeszélt mértékig szigorú, következetes. A mentorálásnak fontos megbeszélni a szigorú kereteit.  Pontosan mi a mentorod feladata, mit vársz tőle, mi az ő felelőssége a te fejlődési folyamatodban? Ő mit vállal el, mire van kapacitása és mire érzi magát valóban jogosultnak? Mennyire legyen szigorú veled? Büntethet, jutalmazhat? Ha például elkezded az említett életmódváltást, akkor hívjon fel minden héten, hogy hogy haladsz? Esetleg járjon is el veled edzeni? Ha nem haladsz a terved szerint, jelezzen neked? Akár elő is írhat neked ebben az esetben gyakoribb edzést vagy szigorúbb diétát? Fontos minden apró részletet átbeszélni, hogy tényleg hatékony segítési formává válhasson a mentorálás és ne csússzon el félreértésen vagy következetlenségen a folyamat.

Ezen hat egyszerű szabály betartásával könnyedén megtervezhető az év és felállíthatóak a célok. Bátorítunk minden, eddig az évtervezés iránt szkeptikus embert, hogy tegye félre az előítéleteket és a rossz berögződéseket. Még nem késő nekiülni a tervezésnek, remek alkalom lehet erre a közelgő hétvége! Ha pedig úgy érzed, elakadtál a folyamatban, kérj segítséget szakembereinktől.

Bullshit az évtervezés?

Január közepe van, sokak szájából már biztosan elhangzottak az újévi fogadalmak akár a magánéletben, akár a munka világában. Az sem kizárt, hogy vannak, akik egy részletesebb évtervezésre is rászánták magukat, egy tudatos vezető pedig már a 2022-es üzleti célokat is lefektette. Ugyanakkor biztosak vagyunk abban is, hogy rengeteg ember fejében megfogalmazódott már: az évtervezés, az újévi fogadalom bullshit. Sokan valószínűleg éppen ezért már fel is hagytak vele.

Miért tűnhet bullshitnek az évtervezés?

Az évek alatt nagyon sok rossz tapasztalat összegyűlhet az újévi fogadalmakkal kapcsolatban. Ezt kutatások is bizonyítják, úgy találták ugyanis, hogy az újévi fogadalmak 90 százaléka egyáltalán nem teljesül. Tréneri, szervezetfejlesztő, felnőttképzési tapasztalataink alapján az alábbi okok azok, amelyek miatt sokszor meghiúsulnak a fogadalmak és amik miatt az emberek felhagynak a fogadalmakkal.

Külső nyomás

A tervek egy része külső nyomás miatt fogalmazódik meg. Ahogy összehasonlítjuk magunkat másokkal rájövünk, hogy miben vagyunk mások, megítélésünk szerint rosszabbak. Például, ha körbenézünk, csupa vékony, izmos embereket látunk a reklámokban, ami miatt 2022-re megfogadjuk: lefogyok. Ám ez valójában egy külső összehasonlítás eredménye, amíg nincs rá belső motivációnk, nem fog történni változás.

Nincs elég belső motiváció, nincs elég nagy szenvedésnyomás

A fogyásos példánál maradva tegyük fel, hogy van némi plusz kilónk is. Nem sok, a régi ruháink többségébe még beleférünk, amibe meg nem, azok már úgysem divatosak. Lépcsőzni ugyan már nehezebb, de szerencsére mindenhol van lift. Bár a valódi probléma, a túlsúly észlelése már megtörtént, így kialakult némi belső motiváció is, ám a probléma még nem olyan nagy, hogy a változásra késztető szenvedést okozzon. Persze van, aki sikeresen ráveszi magát már kisebb szenvedésnyomás hatására is a változtatásra, de van, hogy nincs meg ez a tudatosság, így a fadalom elveszik a homályban.

Régi automatikus szokások hatalma

Nem könnyű felhagyni a szokásokkal, és megváltoztatni az évek alatt kialakult rutinokat. Biztonságot, stabilitást, kényelmet adnak, a változás pedig felrúgja mindezt. Ha a kezdeti lendület meg is van, kellő belső motiváció hiányában a régi szokások könnyen visszahúzhatnak. Ennek tipikus megjelenése, ha nagy elhatározással megvesszük a januári kondibérletet, ám a heti öt edzés lassan egyre kevesebbre csökken, mert kifogásokat találni a legkönnyebb és nehezen mondunk le a kényelemről.

Túl nagy változás kitűzése, realitások elvesztése

Nyárra 90 kilóról 45-re fogyok. Vonzó cél, de ha nem is teljesíthetetlen, akkor is túlzás, a legtöbb esetben nem reális, vagy csak önsanyargatással érhető el. A túl nagy változás ijesztő, az érte való küzdés könnyen az ember kedvét szegi. Ha a célkitűzéskor valaki elveszíti a realitásokat a szeme elől, az szinte garantálja a kudarcot. A túl nagy változás kitűzése egyébként egy védelmi mechanizmus, az elérhetetlen cél valójában egy előre gyártott kifogás a borítékolt kudarc ellen.

Önsanyargatás

Az előző példára rákapcsolódva bátran kijelenthető, hogy a tartós önsanyargatás sem segíti a célok teljesülését. Rövid távon talán beválik a tartósan kevés alvás vagy evés, a nagyon szigorú napirend vagy diéta, de hamar az ember kedvét tudja szegni. A folyamat szépen kirajzolódik: a külső nyomás miatt hiányzik a saját, belső motiváció. A külső nyomás túl nagy elvárást támasz, emiatt nem reális cél kerül kitűzésre. Ez hirtelen nagy változással jár, ami felborítja a megszokott rutint, az önsanyargató új szokások pedig végleg megpecsételik a cél elérésének bukását.

Ugye, mennyi mindenen bukhat el az újévi fogadalom? Tulajdonképpen megértjük, ha ezek valaki kedvét szegik, mi ugyanakkor mégis fontosnak tartjuk a tervezést. Követező cikkjeinkben egyrészt megmutatjuk, mi segíthet abban, hogy jól tervezzünk és ezáltal könnyebb legyen el is érni a célunk, másrészt el is mondjuk, miért nagyon fontosak a tervek az ember életében.

Erikson fejlődési modellje a coachingban 2.

 

Előző cikkünkben áttekintettük az eriksoni pszichoszociális fejlődési modell keretét és az első négy fejlődési szintet. Folytatjuk témánkat, ahol bemutatjuk az utolsó négy fejlődési szintet és a hozzájuk kapcsolódó coach feladatokat, lehetőségeket.

5.     szakasz

életkor: 19 éves korig

krízis: identitás vs szerepkonfúzió

egzisztenciális kérdés: Értékes tagja vagyok a világnak?

nyerhető énerő: hűség

A kamaszkorban a fiatalok elkezdenek foglalkozni azzal, hogy mit gondol róluk a világ, hogyan is illenek ők bele a nagy egészbe. Különböző tevékenységeket és szerepeket próbálnak fel, kísérleteznek azzal, hogy kik is ők valójában. Részben újra is élik a kamaszok ekkor a korábbi szakaszok kríziseit, hiszen sorraveszik magukban, hogy mi volt eddig, kik is ők és mit várnak maguktól. Ez a próbálgatás kezdetben némi szerepkonfúziót okoz, hiszen nehéz a döntés, ám megfelelő támogatással és visszajelzésekkel ki tud alakulni az egyéni, egyedi identitás. Ehhez az identitáshoz a későbbiekben hűségesek lesznek, ha megtalálták a szerepben az önazonosságot.

Coachként a kamaszokkal már sok témában el lehet kezdeni dolgozni, bár fontos, hogy ehhez szükséges a szülő beleegyezése is. Ennél a korosztálynál gyakran megfigyelhető az összezavarodottság és adott esetben a csüggedtség, motivációvesztés is. A sokféle szerepet és a köztük való váltogatást nehéz kezelni számukra, így egy szakemberrel hasznos lehet az erőforrások összegyűjtése önismereti célzattal. Ez adhat nekik erőt és lendületet ebben a változással teli időszakban, hogy megtalálják magukat és a helyüket a csoportban, a társadalomban.  A másik égető kérdés a pályaválasztás. Rengeteg opció közül választhatnak, ez elveszettség érzést okozhat, ami csökkenti a motivációt, az orientációs beszélgetések az erősségek összegyűjtésével és lehetőségek feltárásával sokat segíthetnek.

6.    szakasz

életkor: korai felnőttor, kb. 30 éves korig

krízis: intimitás vs izoláció

egzisztenciális kérdés: tudok szeretni?

nyerhető énerő: szeretet

Ebben a szakaszban, az előzőhez hasonlóan, hatalmas szerepet játszik a társas környezet és az abba való beilleszkedés. A fiatal felnőttek számára fontos az, hogy mások elfogadják őket. A fő kérdés a pártalálás és az elköteleződés, nemcsak a párkapcsolatban, de a barátságok terén is. Ezek az intim, bevonódást igénylő kapcsolatok áldozatokkal és kompromisszumokkal járnak, de stabil identitással képesek ezeket vállalni. Ha azonban nem tudnak kialakulni ezek az intim, szeretetteljes, elkötelezett kapcsolatok, akkor megjelenik az izoláció.

Coachként jól lehet dolgozni ebben a szakaszban a pártalálás kérdéskörével. Itt is hatalmas szerepe van az önismeret tágításának és az elvárások tisztázásának. Az ügyfél számára fontos belső értékek felszínre hozása a stabil baráti társaság kialakításában és megtartásában is segíthetnek, ami az izoláció és magány ellenszere.

A pályakezdés is egy aktuális coaching téma ebben az életkorban. A karriercélok felállítása és a reális karriercélok kitűzése nem mindig egyszerű, így a piaci helyzet és saját képességek feltérképezésében hasznos támpontot tudnak adni a coaching eszközök.

A családtól van elszakadás sem egyszerű a fiatalok számára. Az önálló élet elkezdése és berendezése komoly szorongásokat vethet fel, melyet ma gyűjtőnéven kapunyitási pániknak is nevezünk. A coaching ülések alkalmával itt is sokat segíthet azon erőforrások összegyűjtése, melyekre építeni lehet.

7.    szakasz

életkor: felnőttkor

krízis: generativitás vs stagnálás

egzisztenciális kérdés: Értékessé tudom tenni az életem?

nyerhető énerő: gondoskodás

A felnőttévek fő kérdése az emberek számára, hogy milyen maradandót sikerül alkotniuk, milyen értékkel tudnak hozzájárulni a környezet és a világ számára. A generativitás is tulajdonképpen ezt jelenti, a következő generáció számára értékes dolgok megalkotását. Ez egyeseknek a hivatás megélését, egy társadalmileg értékes munkát vagy éppen a családról való gondoskodást jelenti, bár a gondoskodás minden aspektusban egy fontos elem. Ha azonban ez a felelősségvállalás az emberek esetében csak magukért történik és nem egy nagyobb egészért, akkor az egy énközpontú működést tükröz, aminek stagnálás lesz az eredménye. Az életközepi válság is ehhez kapcsolódik, hiszen újra kel gondolni az életet az értékek és a produktivitás szempontjából.

Az érett felnőttkorban hozzánk is nagyon gyakran fordulnak az életközepi válság problémájával. Sokszor felmerül a kiüresedés, kiégés és ennek kapcsán a pályamódosítás is. Ez annak a jele lehet például, hogy a kliens az adott pályáján már mindent elért, amit szeretett volna, így másra, többre vágyik. Az is előfordul, hogy az adott munkahelyen betelt a pohár, megérett a váltás gondolata, de az alternatíva megtalálása nem mindig egyszerű. Fontossá válhat az, hogy hasznos, másokat segítő és előrevivő munkát végezzen az illető.

A munka-magánélet egyensúly is egy égető kérdés, a coching folyamatban a kliensek erre is kaphatnak kézzelfogható technikákat és segítséget. A prioritások átrendezése is a folyamat része lehet, főleg akkor, ha valakinek most vált aktuálissá a családalapítás igénye.

8.    szakasz

életkor: időskor

krízis: integritás vs kétségbeesés

egzisztenciális kérdés: Megfelelően éltem az életem?

nyerhető énerő: bölcsesség

Időskorban, nyugdíjasként az emberek visszavonulnak a produktivitástól és egy lépéssel hátrébbről tekintenek rá életük egészére. Számba veszik, hogy milyen eredményeket értek el és hogyan élték le az életüket. Ha ezt elégedetten tudják megtenni, ha önazonosak tudtak maradni és ha számukra fontos emberekkel voltak körülvéve, akkor az élet utolsó évtizedeit integritásban, megelégedettséggel lehet leélni. Az élet áttekintéséből bölcsesség nyerhető, ha azonban az áttekintés során elégedetlenség lép fel vagy ha túl nagy félelem kíséri az áttekintést és megakadályozza azt, akkor kétségbeesés fogja végigkísérni az időskort.

Bár kevesebben dolgoznak coachként a nyugdíjas korosztállyal, igenis fontos szerepe lehet a coaching folyamatnak a nyugdíj alatt is. A szakmai életút alatt elért eredmények összegzése erőforrásul szolgálhat az integritás kialakításában, illetve a magánélet rendezése is kiemelten fontos, amihez a külső szakember támaszul tud szolgálni. Az aktivitás és a hasznosság érzésének a megőrzése a testi-lelki egészség megőrzéséhez elengedhetetlen, az örömet okozó tevékenység megtalálása viszont nehézséget okozhat sok év munkában töltött rutin és pörgés után.

Coachként az erkisoni fejlődésmodell ismeretében érdemes biztosítani az ügyfeleket, hogy a felmerülő problémáik teljesen természetesek. A modell ugyanakkor segíthet felismerni azt is, ha egy adott probléma nagyon nem illik bele az aktuális életszakasz sajátosságaiba. Ez gyanakvásra adhat okot, hogy a probléma gyökere valójában egy mélyebb elakadás, mely felveti a kompetenciahatárok kérdését. Ilyen esetben érdemes lehet továbbirányítani a klienst egy pszichológus kollégához.

Erikson fejlődési modellje a coachingban 1.

Erik Erikson a 20. században egy olyan nagy jelentőségű modellt alkotott meg, mely a mai napig meghatározza a fejlődésről való gondolkodást. Az elmélet a pszichológusok körében igen ismert, ám fontos szót ejteni arról, hogy a coachingban is nagy hasznát lehet venni.

Erikson az emberi fejlődést 8 szakaszra osztja, ezek hossza életévekben mérhető, ám kezdetük és végük nem napra pontosan szigorú. Az elmélet hisz az élethosszig tartó fejlődésben, a nyolc szakasz bejárása így az időskorig húzódik.  Fontos elem ebben a fejlődésben a szociális közeg, a pszichés változások ugyanis nagyban függenek bizonyos társas környezeti hatásoktól, például a szülők, egyéb családtagok, barátok és tanárok, valamint a társadalom támogató, példamutató és befolyásoló erejétől.

Minden szakaszban megjelenik egy normatív krízis, ahol a fejlődő gyermek majd felnőtt egy számára addig ismeretlen kihívással szembesül.  Az, hogy hogyan küzd meg ezzel a kihívással, nagyban függ attól, hogy az előző akadályokat hogyan vette. Az új szakaszba lépésnek nem szükséges előfeltétele a régi sikeres teljesítése, ebben az esetben azonban számolni kell azzal, hogy az ebből eredő problémák újra és újra előkerülnek majd az élet során. Ha a fejlődő ember viszont egy adott életszakasz kihívásával sikeresen szembenézett és megküzdött vele, akkor egy olyan új énerő jelenik meg nála, melyre a későbbiekben tud építkezni és erőforrásul szolgálhat a következő kihívásokhoz. Ezen énerők megszerzése az életszakaszok és a krízisek célja.

Miért krízis tehát ez? Mert olyan kihívással kell szembesülni, ami addig ismeretlen és megoldása erőfeszítést kíván meg. Ezek a kihívások eredhetnek új társas közegbe lépéstől, a világ felfedezésétől vagy a saját identitás kialakításából.

Mitől normatív? Egyrészt azért, mert ezen krízisek megjelenési sorrendje nem változtatható, tehát nincs olyan, hogy az egyik kimarad vagy máskor jelenik meg. Másrészt azért, mert a krízis mindenképpen megjelenik, ez az életszakasz sajátossága, normálisak a felmerülő kérdések és nehézségek, nem természetellenes sem a tartalma, sem az, hogy az ember megküzdési módokat keres.

Lássuk hát a szakaszokat, a bennük tipikus dilemmákat és működéseket, valamint a lehetséges kimeneteleket.

1.    szakasz

életkor: 0-2 éves kor

krízis: bizalom vs bizalmatlanság

egzisztenciális kérdés: bízhatok a világban?

nyerhető énerő: remény

Ebben a szakaszban a csecsemő nagyban függ az elsődleges gondozóitól és a szűk családjától. Teljesen ki van szolgáltatva nekik, olyan képe alakul a világról, mint amilyen tapasztalatokat itt szerez. Ideális esetben a szülők figyelnek a gyermekük igényeire, kielégítik a szükségleteit és megfelelő számú és minőségű interakciót folytatnak vele. Így ki tud alakulni a világba és az emberekbe vetett bizalom, ennek hiányában alapvető bizalmatlanság és frusztráció épül be a kisgyermekbe.

2.    szakasz

életkor: 2-4 éves kor

krízis: autonómia vs szégyen, kétely

egzisztenciális kérdés: rendben van, ha én vagyok?

nyerhető énerő: akarat

Ahogy a kisgyermeknek fejlődik az akaratlagos kontrollja és a motoros készségei, megtanul járni, majd beszélni, egyre jobban kinyílik számára a világ. A szülők még mindig a biztos pontot jelentik számára, az ő segítségük és bátorításuk segítségével kezdi felfedezni magát és a környezetét. A megfelelő mennyiségű türelem és biztatás nagyon fontos, így tud kialakulni az autonómia és az az érzés, hogy saját akaratból képes megcsinálni dolgokat. Ha viszont a szülők túl sokat vagy túl keveset követelnek, esetleg nem is engedik kibontakozni az önálló törekvéseket, akkor nem alakul ki sikerélmény olyan feladatok elvégzése közben, amik életkornak megfelelőek. Így kialakul a szégyen és a kétely a saját problémák kompetens megoldása iránt.

3.    szakasz

életkor: 5 éves korig

krízis: kezdeményezés vs bűntudat

egzisztenciális kérdés: Az rendben van, ha én cselekszem, mozgok, kezdeményezek?

nyerhető énerő: szándék

A gyermekek elkezdik megérteni a körülöttük lévő világot. Már nemcsak az lesz a fontos és érdekes, hogy autonóm módon, saját akaratból megcsináljanak dolgokat, hanem az is, hogy ezeknek a cselekedeteknek céljuk is legyen. A felfedezésnek része lesz a kockázatkeresés is, ezáltal a határok feszegetése és megértése. Kudarc esetén agresszió jelentkezhet, mely azonban a frusztráció normális kifejeződése ebben az életkorban.

Egyre nagyobb szerepet kapnak az óvodai gondozók is, így a szülők mellett az ő reakcióik is meghatározóak már ebben az életkorban. Ha a felnőttek bátorítják és támogatják a gyermekeket a kezdeményezéseiben és segítenek reális határokat szabni, akkor kialakul a magabiztos szándék. Ha viszont a felnőttek elbátortalanítóak, túl szűkre vagy túl szorosra veszik a határokat, akkor bűntudat alakul ki a szükségletek és vágyak miatt.

4.    szakasz

életkor: 12 éves korig

krízis: teljesítmény vs kisebbrendűség

egzisztenciális kérdés: Értékes tagja vagyok a világnak?

nyerhető énerő: kompetencia

Míg az óvodában nagyrészt a tevékenységek köré épülnek a barátságok és ezek kevésbé is tartósak, az általános iskola az első olyan kortárs közeg, ahol a gyerekek egy közösség tagjaivá válnak. Az iskolában ezen kívül számos megmérettetéssel és újdonsággal is találkoznak, ahol bizonyítaniuk kell.

A gyerekek egyre tudatosabban végzik a dolgaikat és fontossá válik számukra, hogy erről mások mit gondolnak. Vágynak az elismerésre, ami ideális esetben a szülőktől, a tanároktól és a kortársaktól is érkezik, igaz, más és másért. Ha sok helyről és sokféle dologért kapják az elismerést, akkor kialakul az a képük, hogy kompetensek és értékes tagjai a közösségnek. Ha azonban rendszeres büntetést, gúnyolódást, szidást kapnak, kisebbrendűség alakul ki bennük és a kétely a saját képességeik iránt.

A kisgyermeknek tehát ideális esetben nagyjából 12 éves korára kialakul a bizalma és reménye a világ felé, megjelenik benne az akarat és az, hogy autonóm módon létezik és cselekszik, képes lesz kezdeményezni és szándéka alakul ki egy-egy cselekedet végrehajtására, végül pedig kompetenciája segítségével teljesíteni tud társas közegben és bonyolultabb feladatokban is. Erikson elmélete szerint nem kell minden kihívást megugrani ahhoz, hogy a gyermek a következő szakaszba tudjon lépni. Ebben az esetben azonban számolni kell azzal, hogy a krízisek negatív kimenetei rossz hatással lesznek a fejlődésre és az életre. A beépült bizalmatlanság, szégyen, bűntudat és kisebbrendűség negatívan fogja befolyásolni a felnőtt alapvető működését. Az ezekből az életszakaszokból fennmaradt problémákkal és azok helyrehozásával egy pszichológus vagy pszichoterapeuta tud foglalkozni, semmiképpen nem egy coach kompetenciája közé tartozik a kisgyermekkorból fennmaradt dilemmákkal való munka, még ha a felnőtt ember jól funkcionál sem.

Következő cikkünkben áttekintjük az eriksoni fejlődés utolsó négy állomását és a hozzájuk kapcsolódó coach feladatokat, lehetőségeket.

Egyperces személyiségteszt

Adj magadnak választ az alábbi 5 kérdésre, hogy megismerd a mindennapjaid legfőbb gátjai:

  • Tudod, hogy mi a legfőbb motivációd a céljaid elérésében?
  • Ismered a saját miértjeidet?
    Tudod, hogy miért foglalkozol épp azzal, amivel?
  • Aktívan foglalkozol a saját fejlődéseddel?
  • Szerinted példamutató módon élsz?
  • Elégedett vagy a személyes kapcsolataiddal?

Ha mind az öt kérdésre igen volt a válasz, akkor
láthatóan jó irányba haladsz, csak így tovább! Akkor se csüggedj, ha volt
nemleges válaszod, hiszen a változás első lépése a probléma felismerése!

A válaszok értelmezése:

1.         Tudod, hogy mi a legfőbb motivációd a céljaid elérésében?

Fontos, hogy felismerd mi az, ami igazán motiváló
lehet számodra a mindennapokban akár a munkádban, akár a magánéletedben.
Manapság egyre gyakoribb, hogy csak a külső motivációkkal foglalkozunk, mint a
pénz és a különböző ajándékok, pedig a belső motivációk sokkal nagyobb
energiákat képesek mozgósítani. Ha például valamit magáért az időtöltés
élvezetéért csinálsz, mint például a hobbijaid, az kikapcsol és feltölt. Ezzel
szemben amikor valami külső cél, például a másoknak való megfelelés mozgat, az
gyakran fárasztó és unalmasnak lehet.

“Válassz olyan munkát, amit szeretsz, s egy napot sem kell dolgoznod az életedben.”

Konfuciusz

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, gondold át
azt, hogy mi az, amit szívesen csinálsz, akkor is ha más dolgokhoz nincsen
kedved. Ha megvan, hogy miért élvezed annyira ezt a tevékenységet, akkor máris
közelebb kerültél a belső motivációdhoz.

2.         Ismered a saját miértjeidet? Tudod, hogy miért foglalkozol épp azzal, amivel?

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy mi az a mögöttes
értékrendszer, ami a motivációdnak az alapja. Mindenkinek megvannak a saját
prioritásai, kinek a családja, kinek a munkája a legfontosabb, van olyan, akit
az önmegvalósítás éltet, s vannak olyanok, akiket valami egészen más. Ha tudod,
hogy mi számodra a legfontosabb az életben, akkor ez egy olyan kapaszkodó lesz
a mindennapjaidban, amihez mindig visszatérhetsz, s ezáltal sokkal
magabiztosabb lehetsz, nőhet a stressztűrő képességed és könnyebben érheted el
a céljaidat.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, gondold át,
hogy mit látsz, ha a hosszútávú jövődre gondolsz. Hogyan képzeled el magadat 10
év múlva, s mi az, ami mindenképpen jelen lenne az életedben? Azok a dolgok,
amik akár évtizedes távlatokban is fontosak számodra, összefüggésben állhatnak
az értékrendeddel, hiszen az felnőttkorban már kevéssé változik. A jövőképed
átgondolása tehát segíthet, hogy rálelj a miértjeidre.

3.         Aktívan foglalkozol a saját fejlődéseddel?

A mai változó világban szinte elengedhetetlenné vált
az élethosszig tartó tanulás. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy egész
életedben az iskolapadban kell ücsörögnöd, de az igenis fontos, hogy felfedezd
azokat a területeket, amiket érdemes fejleszteni. Ma már a munkahelyen is
nagyobb hangsúlyt fektetünk a szociális és kommunikációs készségekre, mint a
különböző szaktudásokra, így fontos időt szakítani ezek fejlesztésére. Ehhez
elsőkörben szükségünk van egy alapszintű önismeretre, ami elengedhetetlen
bármilyen fejlődési folyamathoz.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor érdemes
lehet átgondolnod, hogy mi az oka annak, hogy nem foglalkozol ezzel a
kérdéssel. Mi a Vista Verdénél abban hiszünk, hogy a tudás életeket formál át,
s utat mutat a sikerhez. Sokan az önfejlesztést egy probléma jelenlétével
azonosítják, pedig ez nem feltétlenül jár együtt. A világ legjobb sportolói is
folyamatosan fejlesztik magukat, de nem azért, mert valami nincs rendben velük,
hanem pont ellenkezőleg. Azért hajtanak folyamatosan, hogy mindig a legjobbak
között maradhassanak.

4.         Szerinted példamutató módon élsz?

Mivel az ember egy szociális lény, ezért legtöbbünket
foglalkoztat, hogy mit gondolnak rólunk mások. Ha túl sokat foglalkozunk ezzel,
s túl sok ember véleményére adunk indokolatlanul, az gátolhatja a
mindennapjainkat. Az azonban fontos, hogy idősebb korunkban elégedettséggel
tudjunk majd visszanézni az életünkre. Ehhez szükséges, hogy olyan életutat
járjunk be, amelyet később példásnak értékelhetünk, s szívesen mesélünk majd
róla az unokáinknak, hiszen ez azt jelenti, hogy büszkék vagyunk rá. A
példamutató élettel tehát nem mások, hanem a saját elvárásainknak kell
megfelelnünk.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor érdemes
átgondolnod, hogy mit tudsz azért tenni, hogy példamutató módon élhess. Fontos,
hogy ne másoknak próbálj megfelelni, csakis magadnak!

5.         Elégedett vagy a személyes kapcsolataiddal?

A legtöbben emberek társaságában töltjük napjaink
nagyrészét otthon és a munkahelyünkön is, így alapvető, hogy ápoljuk ezeket a
kapcsolatainkat. Érdemes odafigyelni arra, hogy minőségi időt tölthessünk a
szeretteinkkel, hiszen ha elégedettek vagyunk a személyes kapcsolatainkkal,
akkor már félúton vagyunk a siker felé.

Ha erre a kérdésre „nem” volt a válaszod, akkor gondold
át mely kapcsolataidra vonatkozik a kijelentést, s mikor lennél elégedett
ezekkel a kapcsolatokkal. A cselekvés első lépése a célkitűzés.

Ha már tudod, hogy van benned fejlesztő karakter

Egy coach képzésen, amikor a gondolataim pár másodpercre elkalandoztak, eszembe jutott Gombert reneszánsz szerző miséjének címe: „Media vita in morte sumus”, vagyis „az élet közepén a halálban vagyunk”. Milyen találó ez az itt ülők nagy részére!

Egy coach képzésen, amikor a gondolataim pár másodpercre elkalandoztak, eszembe jutott Gombert reneszánsz szerző miséjének címe: „Media vita in morte sumus”, vagyis „az élet közepén a halálban vagyunk”. Milyen találó ez az itt ülők nagy részére!

Egy coach képzésenA csoport összetétele elképesztő, a motivációk sokasága egészen meglepő. Mindenki szerzett már az életben tapasztalatot, túl van már bukásokon és sikereken, mások bukásának és sikereinek végignézésen, volt az életében törés, felállás, a korábbinál magasabb szinten történt magára találás. Coaching oktatásra jellemzően nem huszonévesek jönnek, hanem az életközepi (egyik) váltásukat megélő emberek. A közös pont talán az, hogy mindenkiben ott van az öntapasztalat egy bizonyos segítő tulajdonságról, hogy siker élményt okoz neki, ha része van abban, amikor a másik ember magára talál. És talán azt is megérezte, hogy a segítés teremtés is, hiszen az illető magasabb szinten talált magára, mint ahogy elakadt.

Néhányszor már elhatároztam, hogy többet már nem tanulok. Megismertem már annyi tudományos megközelítést, hogy az itt bemutatott csak egy legyen a sok közül, és ezzel valószínűleg a többiek is így vannak. Van egy pár szakterület, amiben elmélyültebb tevékenységet folytattam, a coaching pedig egy kiegészítő eszköz lesz az emberekkel foglalkozáshoz.

Leginkább talán egy szemlélet, ami a gyakorlatban alakult ki, és a gyakorlatiasságban is akar maradni. A segítés beválásából indul ki, erre a tapasztalatra épít, és nem kíván a klasszikus tudományoknál megszokott alapozó gondolkodási gesztusokat tenni, teoretikus alapokat teremteni. Frissessége is abból ered, hogy nem lassul le a klasszikus érvelés szokásos építkezési mintáihoz, lemondva ugyanekkor ezek biztonságot nyújtó érzéséről is. Ilyen értelemben a coaching napjaink tipikus terméke: nincs más, csak a „mi válik be” gyakorlati igazoló ereje.

A coaching elsősorban akkor válik érdekessé az ember számára, amikor már biztos benne, hogy van egy fejlesztő, segítő karaktere, de a biztosabb kéz kedvéért meg akarja ismeri mások ilyen irányú tapasztalatát. Az öntapasztalatnak itt helye és súlya van. Tipikusan az a műfaj, ahol a személyiség meggyőző erejének nagyobb jelentősége van, mint a puszta technikának. A nemzetközileg akkreditált kurzuson ennek megfelelően nagy hangsúlyt és időt kap az önismeret fejlesztése is. Én úgy látom, hogy az önismeret évtizedes távon tud fejlődni, ennyi idő alatt legfeljebb elő lehet hívni az eddig elért eredményeinket.

A coaching technikái eddigi fejlődési, kristályosodási folyamatukban addig jutottak el, hogy kialakultak a szakma gyakorlati konvenciói és a szakmai etika. Az oktatás átadható és átadandó anyagát is ezek képezik. A programban szereplő technikák, eszközök igen hasznosak, azzal, hogy ezeket mindenkinek a saját kezére kell alakítani. Az a technika, amit az ember nem alakított, fejlesztett saját maga is, még nem az övé. Léteznek továbbá az elmúlt évtizedekben kifejtett, cizellálódott, viszonylagos tekintéllyel bíró iskolák, sajátos szemléletükkel és hangsúlyaikkal, melyek megközelítés készleteket ajánlanak a coaching célok megvalósításához. Érdemesnek tűnik ezeket megismerni, hogy tájékozódni tudjunk ezen ajánlások között, és kialakítsuk a saját arcunkat, ihletet merítsünk saját fejlesztő kreativitásunk megtalálásához.

Alapvetően kétféle jelentkező van: azok, akik konkrétan coaching tevékenységgel akarnak foglalkozni, fókuszáltan ebből akarnak megélni, és azok, akik a szemlélet és a technikák elsajátításával más irányú tevékenységükhöz akarják fejlesztő, segítő karakterüket jobban kimunkálni. Ilyen, kapcsolt terület lehet a vezetés, az emberi erőforrás menedzsment, a tanácsadás vagy a szervezetfejlesztés. A legtöbb résztvevő hosszabb távon valószínűleg az utóbbi módon fogja új ismereteit felhasználni.

A pedagógus öröme és a coach öröme nem áll túl távol egymástól. Mindkettő abból ered, amikor az ember látja a másikon a képességei felismerése okozta szemcsillogást. Pedagógus ismerősök mondják, öröm tanításnak nevezik, amikor valaki szeret tanítani, de nem vállalja a tanári életformát, annak monotonitásával, időnként idegörlő voltával. Aki coach lesz, még megtalálhatja a későn érő pedagógus örömét.

LIFE COACHING, a sikeres életvezetés eszköze

Saját magunk felfedezése, megértése már önmagában is felbecsülhetetlen értékkel bír, ha coachként egy elakadáson tudunk túllendíteni valakit, az az egyik legfelemelőbb emberi érzés.

komfortzóna

Világszerte a coaching  a leggyorsabban növekvő szektor az információtechnológia után, így van ez hazánkban is. Kiknek való és mit jelent a coaching a gyakorlatban?

Erről kérdeztük Kovács Zoltánt, a Vista Verde Oktatási Központ vezetőjét, aki maga is coach, és  már számos Life coaching képzésük után adhatta át a sikeresen  végzetteknek a nekik járó tanúsítványt.

Honnan ered ez az egész világon elterjedt, de sokak által csak hallomásból ismert hivatás?

-A coaching, mint fogalom Tim Gallway nevéhez fűzhető, aki 1960-as években a Harward Egyetem tenisz csapatának kapitánya volt. Meglátása szerint az edző, azaz a coach dolga segíteni a játékosok útjából elmozdítani vagy csökkenteni azokat az akadályokat, amik hátráltatják őket a jó teljesítmény elérésében. A közösen felállított célhoz vezető út során a játékos felszínre hozza, fejleszti saját képességeit, az edző pedig folyamatos technikai segítséget nyújt.

Korábbi gyökereket kutatva visszamehetünk akár egészen Szókratészig, aki beszélgetőpartnereinek megoldások, tanácsok helyett csupán jól irányított kérdéseket tett fel, s így a döntés szabadságát meghagyva, a válaszokat valóban a tanítványok saját maguk adták meg. Ez történik tulajdonképpen a coaching folyamat során is.

– Mi a titka, miért mondják ennyire eredményesnek a coachingot?

Ennek a hivatásnak az a különlegessége, hogy a coach pozitív irányú változásokra készteti klienseit, és az első személy, akit ezen a folyamaton végig visz, az saját maga. Egész életünkben kerüljük az önismeretet, az önreflexiót, a coach segítségével tudatosabban, magabiztosabban, tervezettebben éljük mindennapjainkat, ez az ami energizálja a résztvevőt.

A Life coach képzést sokan egy belső utazáshoz hasonlítják. Tulajdonképpen egész életünk egy út. Mivel azonban nagyon sok valós és vélt elvárással, lehetőséggel találja szemben magát az ember, ha nem dönt tudatosan, körültekintően, akkor élete során számos kerülőutat, vagy éppen zsákutcát kell végigjárnia. Sok az elakadás, “leülés”.

Rengeteget költ a ma embere haszontalan dolgokra, rengeteg impulzus ér bennünket, túl sok mindennek akarunk, illetve kell megfelelni.

Saját magunk felfedezése, megértése azonban már önmagában is felbecsülhetetlen értékkel bír, és ha ráadásul ezáltal egy elakadáson tud túllendülni valaki, annak jelentősége nem igazán fejezhető ki pénzzel vagy bármilyen mértékegységgel.

– Miért ennyire népszerű a coaching Magyarországon?

A coaching népszerűsége véleményem szerint többek között annak köszönhető, hogy az úgynevezett coaching üléseken részt vevő kizárólagos figyelmet kap és a pozitív eredmények várhatóan gyorsan jelentkeznek.

– Kik jelentkeznek általában Life Coaching képzésre?

A foglalkozásukat tekintve igen sokszínű a jelentkezők köre.  Egyrészt az úgynevezett segítő szakmával rendelkezők szeretik coachinggal bővíteni a szolgáltatásaik palettáját. Másrészt  üzlettulajdonosok, vezetők, menedzserek, HR-esek, akik a képzésünkön elsajátítható kompetenciákkal hatékonyabbá, eredményesebbé tudnak válni.

Találkoztam már masszőrrel, személyi edzővel, nyelvtanárral és sok más, emberekkel foglalkozó szakma képviselőivel. Egy kedves diákunk például fodrász, aki munkája során egész nap a kuncsaftjaival beszélget, és nekik tud pluszt nyújtani.

Vannak, akik önmagukat szeretnék fejleszteni, és ezáltal magánéletüket, karrierjüket sikeresebbé tenni. Vannak olyanok is, akik ösztönösen buzdítanak, motiválnak másokat, és a coaching eszközök és coaching módszerek elsajátításával tudatosan támogathatják környezetüket.

Női vagy férfi hivatásról beszélgetünk, ha lehet ilyet kérdezni?

Abból a magyar nőkre is jellemző statisztikából kiindulva, hogy a 30-as, 40-es, 50-es éveiben járó hölgyek lelkesen keresnek önfejlesztési lehetőségeket, nem meglepő, hogy a képzéseinken résztvevők többségét nők alkotják. Erről a korosztályról mondható el leginkább, hogy szívesen olvasnak, járnak előadásokra, tréningekre. Igyekeznek egészségesen élni, keresik a válaszokat, megoldásokat.

El kell, hogy mondjam azonban, ezzel is buzdítva a férfiakat, hogy a már említett “ősökön” kívül számtalan remek coachot tudnék felsorolni a férfiak köréből is.

Van esetleg, akinek nem ajánlaná tiszta szívvel a coachingot?

Úgy érti, minden esetben alkalmazható-e? A coaching hasznos eszköz lehet bárki számára, de nem minden esetben. Mivel a coach nem feltétlenül pszichológus is egyben, ezért a gyakorlatban az első találkozás alkalmával, amit akvizíciós beszélgetésnek is szoktak nevezni, a coach egy mély, kb. egy órás beszélgetés során felméri, hogy a változtatni kívánt helyzetből vagy területről kiindulva  tudnak-e közös munkával továbbjutni, vagy más szakember segítsége nyújthat megoldást, itt derül ki az is, „működik-e a kémia” tudnak együtt dolgozni, vagy sem.

Ha viszont a kurzusra gondolt, akkor miután magam is kifejezetten élveztem a képzést, feltöltődés volt a számomra, és sokat profitáltam belőle, így tényleg mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy vegyen részt egy ilyen utazáson, ha teheti. Az önismereten kívül számos olyan kompetenciát fejleszt, mint például érzelmi intelligencia, kérdezéstechnika, konfliktus-és stresszkezelés, időgazdálkodás, amelyekkel az ember csak nyerhet.

forrás: Sikeres Nők magazin

Coaching vs. Pszichológia – Hol vannak a határok?

A pszichologia és a coaching folyamat összehasonlítása röviden.

Vajon van-e olyan, akit ma így vagy úgy, ne foglalkoztatna a pszichológia? Őrült egy világban élünk, ahol mindannyian szomjazzuk a lélek jelenlétét, és a másikról, mások viselkedésének hátterében megbújó okokról, saját önismeretünkről való releváns tudást. A miért-ek száma exponenciálisan növekszik, miközben a valódi válaszok elmaradnak, hiszen sok esetben maga a cselekvő sem érti, mit miért tesz. Vicces, hogy most írom le sorozatban harmadszor a Miért kérdést. Miért is vicces ez? Mert a jelenlegi témám a pszichológia és a coaching közti különbség, és aki rendelkezik némi tudással a coaching elméletét illetően, az pontosan tudja, melyik az a kérdés, ami tiltólistás egy coach szemszögéből. Szerintem mindenki kitalálja, melyik kérdésre gondolok! 😉

A cikk megírása iránti igényem egyenesen a Life Coach képzés keretein belülről fakadt. Ugyanis a coaching határterületei izgalmas témaként szerepeltek az egyik napon. Pszichológusként bevallom, szomjazom a kézzel fogható különbségek sorba vételére, hogy tisztán lássam a területek közti határokat, és úgy gondolom, nem vagyok egyedül ezzel az igénnyel. Így most a teljesség igénye nélkül kérlek, fogadjátok szeretettel azokat a legfontosabb hasonlóságokat és különbségeket, amiket csokorba szedtem számotokra. Nem mondom, nyithatnék még ennek a témának külön fejezeteket, de hogy ne vesszünk el a részletekben, a legmarkánsabb szempontok mentén haladnék első körben.

Néhány szóban a coaching történetéről és definíciójáról

A 70-es évek Amerikájában fogalmazódott meg először az igény, hogy a munkavállalókat vezetőik célirányos szakmai, motivációs és személyiségbeli szempontok szerint fejlesszék, majd később kiterjedt az új vezetők mentorálására és a karrierfejlesztésre is. Innen, és Tim Gallwey (1975) tenisz analógiájával karöltve indult tehát útjára a coaching, azaz (a magyar tanácsadás kifejezés nem épp helytálló, ha a coaching kereteit vesszük alapul) ez a segítő hivatás. A coaching „olyan tanácsadó tevékenység /tanácsadási folyamat/, amely sajátos eszközeivel az egyén önálló feladatmegoldását segíti elő, támogatja – akár az érintett személy (érintettek) ismereteinek kiegészítésével is – és elvezeti az optimális döntéshez, célja megvalósításához az egyént (az egyéneket).” (Dr. Poór Ferenc, 2007).

Néhány szóban a pszichológia történetéről

Öngól! Évek hosszas munkája tökéletesen elég volt arra, hogy ne tudjak róla nyilatkozni néhány szóban. Ha most mégis neki futok, akkor azzal kezdem, hogy „ahogyan már a görögök is megmondták”… Ugyanis a történeti visszatekintés Arisztotelészig nyúlik vissza, akinek tipológiai rendszere jelentős inspirációt jelentett a jövő nemzedékei számára. A követezőkben bemutatott pszichológiai irányzatok jelentős állomásai a történeti térképen. Ma Magyarországon Budapesten ( itt 3 egyetemen BA/MA szinten, és plusz a BME-n Msc szinten oktatják), Debrecenben, Pécsett és Szegeden oktatják. Barátunk, a Wiki szerint „ A pszichológia vagy lélektan az emberi lényekhez tartozó gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány.” Hivatalosan 1879-re teszik a pszichológiának, mint tudománynak a megszületését, amelyet Wilhelm Wundt munkásságával hoznak összefüggésbe. Wundt a kognitív pszichológia előfutáraként a percepció és figyelem tanulmányozásával, és pszichofizikával foglalkozott.

Irányzatok pszichológiában és coachingban:

Coaching irányzatokMegnevezésPszichológiai irányzatok
Ahogy a neve is sugallja, fókuszban a megoldás. Ennek érdekében, egy konkrétan megfogalmazott cél kitűzésével keres megoldási alternatívákat. Ezeket mind az egyén erősségeire építi. Mottója, hogy mindenkiben ott van a megoldás, aminek vezére a „hogyan”, és nem a „miért”.

Megoldásfókuszú

coaching

                                 Humanisztikus irányzat alapkoncepciója, hogy minden egyént a saját szubjektív világának a szemszögében kell látni, az ő saját erősségeit kell felfedezni. Ebből ered tehát a megoldásközpontú pszichológia, amely elsősorban az egyénre épít, nem pedig sémák szerint halad.
Abban az esetben, ha egy adott területen diszfunkcionális az egyén, akkor a coach a frusztráció forrását igyekszik jobban megvizsgálni, akár a tudatalatti rétegek felderítésének segítségével. Főleg a vezetők beosztottakkal való kapcsolatának fejlesztésénél használják.

Pszichodinamikai coaching

versus

Pszichoanalízis

Központi fogalmai: a tudat rétegei (tudatalatti, tudat-közeli, tudatos), az elhárító mechanizmusok, az ösztönök, driveok, a self hármas tagolása. Atyjának, Freudnak neve ikonikussá vált, csak úgy, mint használt eszközeinek is (szabad asszociáció, hipnoterápia, álomelemzés, projektív tesztek).
A gondolkodásban fellépő maladaptív sémákat igyekszik fejleszteni, és ebben a folyamatban támogatni a coacheet. Tipikus esete az imposztor szindróma, amikor az egyén lebecsüli magát, úgy érzi, hogy nem érdemelte meg a pozícióját, nem képes teljesíteni a munkaköri követelményeket. Ekkor a gondolkodásban lévő helytelen hiedelmek megváltoztatásában segít a coach, hogy a kliens gondolkodásában beálló minőségbeli változás segítse őt a magánéletében és a munkájában egyaránt.Kognitív

A mentális reprezentációkat, sztereotípiákat, sémákat, szerepeket vizsgálja, vagyis a gondolkodást (innen ered a szó is). Tehát a környezet ingereinek a sajátos információfeldolgozásával, majd az erre adott viselkedéses reakciójával foglalkozik. Az észlelés-gondolkodás-viselkedés triumvirátusának kutatása van a fókuszában.

A felnőtt-szülő-gyermek szerep nem pusztán természetes szerepként van jelen az életünkben, hanem felnőttként, akár munkakapcsolatainkban is utol érhet bennünket. A felnőtt szerep józan információ feldolgozást, a szülői a túlvédést, kontrollálást, azaz szülőktől tanult mintákat, a gyermek szerep pedig sértődékenységet, felelősség vállalás hiányát, feltűnő viselkedést takar. Ezek pedig emberi játszmákat generálnak. Ezeket a szerepeket kell tudatosítani, és feloldani a coach segítségével.Tranzakció alapúBár a Tranzakcióanalízis nem képvisel külön irányt, a személyiségközpontú és pszichoanalitikus irányzatok tekinthetőek gyökereinek.
 Biológiai irányzatA pszichés jelenségek hátterében húzódó pszichofiziológiai okokat kutatja.
 

Fenomenológiai (azaz humanisztikus)

 

Az egyén szubjektív megtapasztalását vizsgálja, vagyis azt, ahogyan ő észleli a körülötte lévő világot. Hangsúlyozza az önmegvalósítás iránti vágyat, az empátiát, a feltétel nélküli elfogadást.
 Behaviorizmus, azaz inger-válasz pszichológiaA környezeti ingerekre adott viselkedéses válasz objektív vizsgálatát helyezi a központba. A tanulás folyamatát, és a megerősítés hatását, a kondicionálás jelenségét vizsgálja többek közt. Erre épül a viselkedésterápia, és a különböző tanuláselméletek.
 Gestaltpszichológia„Az egész több mint részek összessége.” Az ingerek egészlegességét hangsúlyozza, észleléssel, és ezeknek az ingermintázatával foglalkozik.

További különbségek és hasonlóságok

(az egyszerűség kedvéért egyéni coachingot hasonlítok össze egyéni terápiával):

CoachingSzempontokPszichológia
Akvizíciós beszélgetés: Ennek során tisztázza a kereteket a coach, és köttetik meg a pszichológiai szerződés. Ez az ülés kb. 40 perces, mely során a közös munka szerepét hangsúlyozza a coach, fókuszban van a téma meghatározása és egy közös jelzésrendszer kialakítása.Első találkozásAnamnézis: első interjú, melynek során szintén megköttetik a pszichológiai szerződés. Explorációs folyamat, mely a személy életkörülményeire, társas kapcsolataira, élettörténetére terjed ki.
Egészséges, ám dilemmával küzdő emberek.CélcsoportTrauma, életkörülmények, genetika (nature or nurture) okán kialakult mentális vagy lelki eredetű problémával/betegséggel küzdő egyének.
Ülésenként 60-90 perc; időtartama 5-10 ülésIdőintervallumokÜlésenként 50 perc kb.; időtartama 3-6, vagy akár több hónap.
Dilemma megoldása, kompetenciák növeléseCélkitűzésTrauma feldolgozása, gondolkodás/viselkedés módosítása, továbblépés stb.
A jelenre és a jövőre fókuszál, nem elemez. Diagnosztizál, célt határoz meg, megoldásokat keres, erőforrásokat gyűjt, konkrét lépésekre bontja a megvalósítást, amelyeket közben monitoroz.FolyamatA múltból indul ki, elemző attitűdöt képvisel, jóval mélyebb vonalat követ.
Kérdezéstechnikát használ, él a pszichológia eszköztárával részben, tesztekkel is dolgozik, vagy akár videóval és képekkel.EszközökKérdezéstechnikát és teszteket használ, eszközei pedig az egyes irányzatok szerinti elméletekre épülnek (pl. hipnózis, elárasztás, szisztematikus deszenzitizáció, álomelemzés, projektív technikák, klasszikus kondicionálás, empátia, elfogadás stb…)

 

Dolgok, amiket nem tudtál a business coachingról 1.rész

Ahány ember, annyi szokás – mindannyian más és más előélettel és genetikával rendelkezünk. Mi a business coaching? A szervezetek nátrium-kloridja! Miért?

Mi a só? Nátrium-klorid. Na de mégis mi a só? Ételeink és a gyógyászat egyik legfontosabb alapanyaga, a felszíni vizek összetételének 3-3,5% a, szervezetünk minden egyes sejtjének, és a sejt közötti állománynak alkotóeleme. Annyira alapvetőnek vesszük, pedig nélküle nem tudnánk jókat enni, nem lenne gyümölcsös pezsgőtabletta a gyerekek számára, de mindez hagyján, mert mi sem léteznénk nélküle. Mi a business coaching? A szervezetek nátrium-kloridja! Miért?

Mert a húslevest is alkothatják a legkiválóbb alapanyagok, ha hiányzik belőle a só, hiszen só nélkül az emberi ízlés számára fogyaszthatatlan. Ugyanennek analógiájára, ha hiányoznak a business coaching alapvető elemei egy szervezet életéből, rövid időn belül a szervezet is használhatatlanná válik.

Dolgok, amiket nem tudtál a Business CoachingrólAmikor egy vállalat új munkaerőt keres, azzal nem csak kiváló szaktudást, hanem egy új egyéniséget is ültet a megüresedő székbe. „Ahány ember, annyi szokás”- mindannyian más és más előélettel és genetikával rendelkezünk. Mivel az egypetéjű ikreken kívül nincs két ember, akinek a genetikája megegyezne, így elmondhatjuk, hogy mindannyian másként tekintünk a világra, másképp reagálunk a minket érő ingerekre, különböző temperamentummal rendelkezünk, és más az értékrendünk is. A megfelelő együttműködéshez, a tudás és a teljesítmény maximalizálásához, a harmonikus munkahelyi légkör kialakításához, és a mai divatos szóhasználattal élve, a work-life balance megteremtéséhez a kellő önismereten, egyes kompetenciák fejlesztésén és meghatározott ismereteken keresztül vezet az út. Ezt foglalja biztos keretek közé a business coaching.

Milyen tudást ad át?

  • Self-branding eszközkészletének ismeretét,
  • a személyiség feltérképezését segítő alapvető ismereteket,
  • time-management technikákat,
  • stressz- és Konfliktuskezelési ismereteket,
  • a motiváció építőköveit,
  • tárgyalástechnikai alapokat,
  • vezetői ismereteket,
  • a megfelelő célkitűzést és a döntési helyzeteket segítő technikákat.

Milyen kompetenciákat fejleszt?

  • Asszertív kommunikációt,
  • értő figyelmet,
  • hatásos kérdezéstechnikát,
  • a tudatosság létrehozását,
  • akcióterv készítését,
  • önreflexiót.
A fenti kompetenciák, technikák és elméletek birtokában nem csupán, mint külső szakemberek, hanem mint egy vállalat felelős emberei, is tudjuk segíteni a munkavállalókat abban, hogy elkötelezettek és intrinzik módon motiváltak legyenek a közös szervezeti célok megvalósításában. Ez win-win módon nem csupán a munkaadókat segíti a teljesítmény növelésével, hanem a munkavállalókat is a szubjektív jóllét növelésével, és a mára már népbetegségként hódító burnout szindróma kivédésével.

Szerző: Hevesi Lia Szervezet- és Munkapszichológus, Tréner