Az önbecsülés és a teljesítmény összefüggése


Mi is az önbecsülés, miért fontos?

Nathaniel Branden amerikai pszichológus Az önbecsülés pszichológiája című könyvében a következőt írja: “ Az önbecsülés az egyén hajlandósága arra, hogy megtapasztalja önmagát,mint az élet alapvető kihívásaival megbírkózni képes, boldogságra méltó lényt.Mindez magába foglalja gondolkodási,tanulási,döntéshozási képességünket,s a felfogás, hogy a siker, a beteljesedés, a boldogság jó és természetes számunkra “
Dr. Davis Burns , ismert viselkedésterápiás szakember szerint: “ Az emberek azon képessége,hogy szeressék és tiszteljék önmagukat,attól függetlenül,hogy mások szeretik vagy visszautasítják őket.” A helyes önértékelés azt jelenti , hogy realisztikusak vagyunk. Őszintének kell lennünk önmagunkkal. Alázatosnak lenni. Értékelni dolgokat. Jó érzésünk kell, hogy legyen arról a személyről,akit a tükörben látunk.
Az önmagunk felé irányuló feltétel nélküli szeretet meghatározza az igazi értékünket. Tehát az önbecsülés: a képességeinkben lévő magabiztosságot jelenti.
Ez egy alapvető emberi szükséglet, hisz magabiztosságot ad abban,hogy megálljuk a helyünket, és sikeresek leszünk. Így erősen kapcsolódik a motivációhoz. Ugyanis,ha kellő önbecsüléssel rendelkezünk,képesnek tartjuk magunkat az adott dologra, így elvégezzük azt.


Az “én tudat” 2,5- 3 éves korban kezd el kialakulni. Filozófiai és pszichológiai fogalomként is definiálható, mely összességében a külső és belső tulajdonságaink megismerését az önazonosítást jelenti. Kezd kialakulni a saját magunkról alkotott képünk. Míg az énképet mindenki önmagára vonatkozóan alakítja ki,addig az önértékelés ezeknek az énkép jellemzőknek a pozitív illetve negatív értékelése során formálódik ki. (Nagy, 1997) Az önértékelés és az önbecsülés szubjektív mivolta abból is fakad,hogy önmagunk szerint mennyire vagyunk képesek megfelelni a saját illetve és a környezetünk( szülők, család, pedagógusok) által szabott elvárásoknak.
Az önbecsülés fenntartása ma már az egyik legalapvetőbb emberi igények közé tartozik,és nagy energiát fektetünk abba, hogy az önbecsülésünkön lehetőség szerint ne essen csorba.
Az önbecsülés formálódására már gyermekkortól a teljesítménykényszer és a szorongás van a legnagyobb hatással. Ez később maximalizmussá , pefekcionizmussá alakulhat, mert igyekszünk minnél jobban megfelelni a saját magunk, és környezetünk által támasztott követelményeknek. Később egyre magasabb célokat tűzünk ki/ vagy tűznek ki számunkra, melyeket mi igyekszünk elérni vagy túlteljesíteni.
Sikerélmény esetén folyamatosan növekszik az önbizalmunk. Teljesítményigény és kompetenciára való törekvés jelenik meg. Ellenkező esetben viszont, sikertelenség esetén a kudarctól való félelem jelentkezik, amely szorongást idéz elő. Ez figyelemzavart és legtöbbször elkerülő viselkedést eredményez.
Ezek már iskolások körében végzett kutatásokból is kiderülnek.
A szorongásoktól mentes ,sikerre és kompetenciákra törekvő tanulók nagyon fontos a teljesítménymotiváció alkalmazása. A magas teljesítményű tanulók esetében az önértékelés és önbecsülés egyértelműen pozitív, nagyfokú önbizalommal rendelkeznek,tisztában vannak képességeikkel , és ennek megfelelő célokat tűznek ki maguk elé.
Míg az alacsony önértékelléssel ellátott gyermekek, kerülik a feladatok elvégzését, és nem tűznek ki maguknak egyre nagyobb célokat, ezzel igazolva saját maguk számára, hogy nem is tudják azokat elvégezni.
Tehát az önbecsülés és önbizalom , már gyermekkorban kezd kialakulni, és ezt visszük magunkkal a felnőtt életünkbe.
Coachként feladatunk feltárni, hogy melyek kliensünknek azon tulajdonságai, amik az egészséges önbecsülésről adnak jelet, vagy amelyeknek hiánya épp egy negatív önbecsülésről árulkodik.

Rád jellemzőek az alábbi tulajdonságok?
-racionalitás
-kreativitás
-rugalmasság
-együttműködő képesség


Az alacsony önértékelés gyakori jelei:
– túlzott irányítási vágy
– félelem


A kevés önbecsüléssel rendelkező személy nem tud igazán boldog lenni, mert folyton úgy érzi, ő ezt nem érdemli meg. Az önbecsülés hiánya gyakran párosul a szeretet hiányával a szerző szerint, mivel szükségünk van önszeretetre ahhoz, hogy másokat is szeretni tudjunk.
Ez egy folyamat, ami nagyban hozzájárul a lelki egyensúlyunk megteremtéséhez. Gyakorlatilag egy önmagunkhoz való hozzáállás.
Azonban az önbecsülés és az önbizalom nem azonos , hanem két különböző dolog.
Míg az önbecsülés: az egész énről szóló értékelés, az önbizalom: sikeres legyek az élet különböző feladataiban.
Coachként gyakran találkozunk ezzel a problémával, pedig a kliens nem feltétlenül ezzel fordul hozzánk. Az ülések alkalmával azonban kiderül, bizony kevés önbizalommal, önbecsüléssel rendelkezik. Mivel ez az élet szinte minden területére kihat, nagyon fontos foglalkozni ezzel a témával. Ugyanis, ha a kliensnek növeljük az önmagába, képességeibe vetett hitét, az élete bármely területén pozitív változásokhoz vezet.


Milyen összefüggés van tehát az önbecsülés és a teljesítmény között?


Amikor valakinek alacsony az önbecsülése, inkább menekül a feladatai elől, halogat, vagy nem lép ki a komfort zónájából, akkor sem , ha valahol a lelke mélyén tudja, jobb lenne neki, akár az egész életét megváltoztathatná, de mindenféle kifogással élve , inkább marad a jelenlegi helyzetben, mint sem változtasson.
Mert a változás kockáztatás, és kell bízzak magamban annyira, hogy tudjam, megoldom az adott életfeladatot.
Amikor alacsony a magamba vetett hitem, azaz bizalmam, és úgy érzem képtelen leszek ezt vagy azt megoldani, elvégezni, abban ez esetben csökkenni fog a teljesítményem, hiszen nem fogom elvégezni, sőt bele sem kezdek, ellenben, amikor meg van a kellő önbizalmam, nő a teljesítményem, mert meg van a hitem, ami erőt ad számomra a feladat elvégzésére.
Coachként az egyik legfontosabb feladatunk, hogy erősítsük klienseikben az értékeiket, mert ha tisztában vagyunk az értékeinkkel, tudjuk,mire vagyunk képesek.
Ennek kellemes “mellékhatása” lehet az önbizalmuk növekedése, de vannak kifejezetten önbizalomnövelésre épített ülések is.


Te inkább halogatsz , vagy beleállsz a feladatba?
Vedd elő a naptárad, vagy gondold végig a feladatlistádat, amit a főnököddel egyeztettél.
Válassz ki 10 feladatot,amihez határidőt is rendeltél, ha ezekből 8-10 alkalommal az utolsó
pillanatban kezded el a feladatot,kimondhatod,hogy halogatsz.
Ezek után csak azt kell eldöntened szeretnél -e változtatni ezen?
A döntés a Tiéd, de ezt ne halogasd!

Life Coach képzésünkön ilyen és ehhez hasonló témákkal ismerkedhetsz meg, melyek mélyítik önismeretedet, növelik énhatékonyságodat, s olyan eszköztárat adnak a kezedbe, amellyel magadat és másokat is támogatni tudsz a fejlődés útján.