vistaverde.hu
Vista Verde fekvő logó

„Chewbacca védekezés” – Egy jól működő érveléstechnikai hiba


Bár alapesetben a vita arra szolgál, hogy bebizonyítsuk álláspontunk helyességét, mégis rengetegszer hallotuk már segítőként azt, hogy „a vitában nem a tények a fontosak, hanem hogy nyerjünk”, s ennek különböző változatait.

Erre szolgál a „Chewbacca Defense”, vagyis Chewbacca védekezés
névre keresztelt vita típus, melynek lényege, hogy a „6 vagy 9” típusú vitában is lehet nyertes az, aki ezt alkalmazza. A módszer alapja, hogy alkalmazója egy másik síkra tereli a vitát, tehát az X és Y dimenzió mellé Z is bekerül, ezzel megzavarva a tárgyaló felet. Ez az érvelés legtöbb esetben mellőzi a logikus gondolkodást, s ennek ellenére rendkívül hatásos, s például politikai vitákban rendszeresen alkalmazzák.

„6 vagy 9” típusú vita

A Chewbacca védekezés technika kulcselemei:

  • A vitázó azzal vádolja vitapartnerét, hogy számára nem fontos, vagy hogy kifejezetten ellenzi a „Z”-t, ami egy olyan dimenziónak az eleme, ami nem kapcsolódik az eredeti vitatémához.
  • A vitázó egy bizonyos érvet újra és újra megismétel.
  • A vitázó megemeli a hangját, hogy magabiztosabbnak
    és erőteljesebbnek tűnjön.
  • A vitázó félbeszakítja partnerét, vagy túl sokáig beszél új információ behozatala nélkül, vagyis obstrukciót alkalmaz időhúzás végett.
  • A vitázó annyira sok ellenérvet hoz fel rövid idő alatt, hogy a vitapartnerének nincs lehetősége azt megjegyezni, vagy feljegyezni, így képtelen minden érvre válaszolni. Ezt a vitázó a későbbiekben felhasználja ellene, kiemelve, hogy ezt az érvet nem válaszolta meg, mert nem tudja megcáfolni.

A Chewbacca védekezés az alábbi félreértelmezéseken alapszik:

  • Ha be tudod bizonyítani, hogy a másik félnek
    valamiben nincs igaza, függetlenül attól, hogy az mennyire irreleváns az eredeti téma szempontjából, azzal eléred, hogy a másik teljes mértékben tévedjen, és neked teljes mértékben igazad legyen, az egész témát illetően.
  • Ha képes vagy annyira szofisztikáltan, szakzsargonnal
    tele vagy zavarba ejtően megfogalmazni az érveidet, hogy a vitapartnered ne legyen képes válaszolni, akkor a másik téved, neked pedig igazad van.
  • Ha el tudod érni, hogy a másik fél feladja az
    érvelést, mert túl makacsnak tűnsz, és nem hallgatsz az érvekre, az azt jelenti, hogy ő téved, neked pedig igazad van.
  • Ha negatív személynek tudod feltüntetni a vitapartneredet, akkor az érvei is negatívak, sőt rosszak kellenek, hogy legyenek, így ő téved, neked pedig igazad van.
  • Ha többen értenek veled egyet, mint a vitapartnereddel,
    akkor ő téved, neked pedig igazad van.

Alább olvasható a „Köszönjük, hogy rágyújtott!” című filmből egy jelenet, ami jól bemutatja ezt a fajta vitatípust:

Nick (apa): Hát, ha egyszer az a munkád, hogy igazad kell, hogy legyen, akkor sosem tévedsz.
Joey (fiú): De mi van, ha tényleg nincs igazad?
Nick: Na jó, mondjuk te a csokit véded, én pedig a vaníliát védem. Most, ha azt mondanám neked, hogy: „A vaníliás a legjobb ízű fagyi”, te azt mondanád:
Joey: Nem, a csokis.
Nick: Pontosan. De nem nyerheted meg ezt a vitát. Ezért azt kérdem: Szóval szerinted a csokis a legtökéletesebb, az egyetlen fagyi?
Joey: Ez a legjobb fagyi, sosem vennék mást.
Nick: Oh. Szóval neked mindened a csokis, ugye?
Joey: Igen, csakis csokisra van szükségem.
Nick: Nos, én többek akarok, mint csak csokisat. És épp ezért, többet akarok, mint csak vaníliásat, mert úgy hiszem, hogy szükségünk van a függetlenségre és a választás lehetőségére, ha a fagyi kérdéséhez érünk, és ez, Joey Naylor, ez a szabadság definíciója.
Joey: De nem is erről beszéltünk.
Nick: Ah, de ÉN erről beszélek.
Joey: De… nem azt bizonyítottad, hogy a vaniliás a legjobb.
Nick: Nem is kellett. Bebizonyítottam, hogy nincs igazad – és ha neked nincs igazad, nekem van igazam.
Joey: De még mindig nem győztél meg.
Nick: Mert nem rád pályázok. Hanem rájuk. [Az utcán sétáló emberekre mutatva.]

Mediáció itthon, avagy mit mutat a mérleg nyelve?

A mediáció iránti igény egyre nő, a szakemberek száma viszont még korántsem zárkózott fel a jelentkező igényekhez képest.

A fejlődő civilizáció sajátosságaiból kifolyólag a mediátor közbenjárásáért kiáltó esetek száma egyre inkább növekszik. A mediáció iránti igény tehát egyre nő, a szakemberek száma viszont még korántsem zárkózott fel a jelentkező igényekhez képest. Szükség van a speciális ismertekkel rendelkező mediátorokra, akik mind tudásuk mind képességeik alapján alkalmasak arra, hogy az adott témában hatékonyan közvetítsenek.

A mediáció fogalmát a piaci kínálat sokszínűsége „trendivé” tette, ugyanakkor a szakmai sajátosságok túlmutatnak a trendi szakmák kritériumain. Sokak fejében a mediáció témaköre a joghoz kapcsolódik, de inkább azt mondhatjuk, hogy jogi környezetben zajlik. Ugyanis, bár a mediátor ismeretes a szakmához kapcsolódó jogi háttérben, a folyamat delegálása más jellegű ismereteket is megkövetel. Ide sorolhatjuk a kommunikációban létrejövő gátakat, a konfliktuskezelés és a vitarendezés módszertanának ismeretét (ez utóbbiként emlegeti a köznyelv sok esetben a mediációt), és olyan pszichológiai alapismereteket, amik kellő mélységű rálátást biztosítanak az alapvető emberi szükségletekre, illetve segítséget nyújthatnak az emberi viselkedések mögött rejlő okok felfedezésében.

Arra a kérdésre sem evidens sokszor a válasz, hogy mi az, ami bennünket érdekel. Tovább megyek, vajon megvannak e bennünk azok a kompetenciák, amelyeket a számunkra vonzó irány megkövetel. Hogy csak 1-1 példát említsek: a diplomáciai érzék, a valós önreflexió, kellő objektivitás, a valós helyzetekben történő higgadt jelenlét fenntartása, az erőteljes érzelmek kitörésének adaptív kezelése, empátia.

Érdekes végig kísérni a mediátorrá válás útján a résztvevőket. Mindegyikük csupa izgalommal érkezik, kialakul egyfajta kellemes feszültséggel járó csoportlégkör. Ahogy telnek a képzés napjai, egyre mélyebb tudásra tesznek szert, és a kérdések nem hogy apadnak, hanem még inkább növekednek. Előfordul, hogy a résztvevők órákig megtalálhatóak az oktatási központ közelében kisebb falkákban a nap végén, mert annyi megbeszélnivalójuk akad, hogy az bizony megnehezíti a hazajutást. Egyre több személyes élmény kerül felszínre, sokan nagy önismereti utat járnak be a képzés során, és nem egy példa akad rá, hogy valamelyik résztvevő a képzés során dolgozza fel a múltbeli sérelmeket. Az első (bemelegítő, ráérzést segítő) gyakorlatokat követően elkezdik érezni a valós helyzetek súlyát. Egyre viharosabb a hangulat, fokozódik az izgatottság, ahogy közeleg annak az ideje, hogy kipróbálják magukat egy „igazi” mediálásban. Sokaknak meging a magabiztossága, de öröm nézni, ahogy a csoport erősíti azt, aki megijed vagy elbizonytalanodik. Biztatják egymást, összefognak, és aztán együtt örülnek a sikereknek. Barátságok, és közös projektek születnek, amelyeknek szem és fültanúi leszünk a továbbképzések során.

A Vista Verde mediáció képzése és a hozzá társuló szakmai továbbképzések azt a célt szolgálják, hogy a mediáció alapvető módszertanának és a releváns jogi háttérnek az elsajátítását követően a végzett mediátor elmélyedhessen abban a speciális területben, amely valóban érdekli. Legyen ez utóbbi a szervezeten belüli konfliktusoknak, a pedagógiának, a szociális szférának, a kamaszoknak, a családoknak vagy akár a párkapcsolatoknak a világa.

A képzés önismereti elemei és a valódi eseteket felvonultató gyakorlatok segítenek az orientálódásban, valamint a saját erősségeink és fejlesztendő területeink diagnózisában.

A praktizáló mediátorrá válásig vezető út valóban nem egyszerű, hiszen a hazai jogszolgáltatás gördít némi akadályt a leginkább elhivatottak elé is. Ezt figyelembe véve összeállítottunk egy iránytűt és egy olyan adminisztrációs folyamatot, amellyel segítjük a végzettek útját a bejegyzésig.

Szeretnénk, ha a fókusz itthon is a valódi megoldások keresésére esne, hiszen valljuk be, ér épp elég kihívás bennünket, miért ne oldjuk meg azokat a konfliktusokat, amelynek megoldására van lehetőség! Támogatjuk, hogy a mediátorok száma növekedjen, ezzel is segítve egy mediációs kultúra kialakulását, és a mediáció fogalmának elterjedését hazánkban.

Mit csinál a mediátor?

Jó is lenne, ha sikerülne a nézeteltéréseket higgadt keretek között kezelni, lehetőleg úgy, hogy mindkét fél jól járjon, ugye? Itt jön képbe a mediátor.

Milyen jó is lenne, ha sikerülne a nézeteltéréseket higgadt keretek között kezelni, lehetőleg úgy, hogy mindkét fél jól járjon, ugye? Nem csak a párkapcsolatokban, családban merülnek fel nézeteltérések, hanem a munkahelyen, baráti társaságban, sportegyesületekben és még sorolhatnánk.

A konfliktusok elkerülhetetlenek, mivel emberek vagyunk, és ebből fakadóan különböznek az igényeink, szükségleteink, értékrendünk, személyiségünk. Sok esetben a vitáknak nincs eredménye, és érdemleges kimenetele, csupán a felek határolódnak el egymástól.

A mediáció egy vezetett beszélgetés, ha úgy tetszik vita, amelyben a mediátor közreműködésével lehetőségük nyílik a feleknek arra, hogy kifejezzék álláspontjukat, megismerjék a másik oldal véleményét, és ezen túlmenően azokat a rejtett szükségleteket, motívumokat, amelyek nem kerültek nyilvánosságra, amiket nem sikerült kommunikálnia a másiknak.

A mediátor valódi célja nem a kompromisszum, hanem a valódi problémamegoldás, amelynek során nem csupán az anyagi természetű kérdések oldódnak meg, hanem a mélyebben gyökerező problémák feltárására is sor kerül. Miért van szükség mediátorra?

Mert az indulatok beszűkítik az észlelést, és irreális gondolatokhoz, érzelmekhez, cselekedetekhez vezetnek. Ilyen állapotban a konfliktusok nem oldódhatnak meg, csupán elmélyülnek. Az indulatok delegálását, a tudat beszűkülésének megelőzését, a valós problémák felszínre kerülését, az önérvényesítést és lehetséges megoldások felvetésének támogatását menedzseli a mediátor. Jelenléte csökkenti a feszültséget, és növeli az elfogadottság érzését, amelyben könnyebb kifejezni a gondolatokat.

Ha szeretnél mediátor lenni, jelentkezz mediátor képzésünkre vagy ha mediátorra lenne szükséged vedd fel velünk a kapcsolatot, örömmel segítünk a problémák rendezésében!